Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
116 kivéve, mely 1850-ben jelent meg Egerben; a többiek — az akadémia kiadványai — nem középiskolai tanúlók számára készültek. Magyar nyelvi tankönyv-irodalmunk e közvetetlenül érzett szükségén alig fordíthott volna más valaki nagyobbat, mint Szvorényi, a kit Magyar ékesszókötéséért az akadémia megkoszorúzott és tagjai közé választott, Y. Ferdinand király és a magyar közokt. minister pedig országosan kitüntetett.1) Szvorényi régibb anyaggyűjtései közben még székesfehérvári tanár korában alakítgatta már egy új rendszerű magyar nyelvtan tervét, de megkezdett munkáját egyelőre félben hagyta, mert a hogy Egerbe került (184 9/50), Ihász Gábornak — akkor rend és kartársa, később egyházmegyei pap — már készen volt Magyar nyelvtana; Magyar ékesszókötését tanáraink és tanúlóik már előbb is tankönyvül használták az iskolában, ezt dolgozta hát ki iskolai könyvvé 1851- ben „Ékesszólástan“ czímen, melyet aztán a közokt. minister 1852- ben — az Ihász Magyar nyelvtanával együtt — ajánlva engedélyezett. E tankönyv, mint általános és alkalmazott stilistika, szinte összes katholikus és állami gymnasiumainkban elfogadást nyert s az időről időre változott tantervekhez alkalmazva 1877-ig nyolcz kiadást ért. A közoktatásügyi minister, ugyancsak 1852-ben Szvorényinak még egy másik munkáját „Az ó elassica litteratura vagy a görög és a római remek irodalom történelmének főbb pontjai“ czíműt, „a magyar gymnasiumi tanároknak és azon tanúlóknak, a kik a classicai iroda- lombani magasb művelődésre magokban vonzalmat éreznek, segéd és útmutató könyvül“ melegen ajánlotta.2) Magyar olvasó könyveknek is nagyon szükiben voltak középiskoláink; az alsó osztályok kezén forgott Tatay- és Trautwein-félék nem feleltek meg a középiskola szükségeinek, a felső osztályoknak szánt Toldy-féle Chrestomathia pedig, mivel „a politikai viszonyokhoz nem illő szemelvények voltak benne és szerzője a darabok megválasztásánál vallási tekintetben a teljes közönbösség alapján állott,“3) nem nyerte meg a ministeri engedélyt. Szvorényi szintén dolgozott már ekkor egy terjedelmesebb olvasókönyvön, mely példatár lett volna „Ékesszólástan-“ához és az irodalom történeti tanúlmányokhoz, mivel azonban hasonló kézikönyvet a Szent-István-társulat is épen az időtájt készült kiadni, a ministeriumtól nyert felszólításra (1853. okt. 18. 17.706. sz.) abbanhagyta megkezdett munkáját s az algymnasiumok és reáliskolák számára való négy kötetes olvasókönyv szerkesztésébe fogott. 1854. márczius havában terjesztette fel az első és második kötet kéziratát s május 14-én azt a biztosítást nyerte a ministertől, *) *) Nyelvtudom, pályamunkák IV. köt. Budán, 1846. 2) Hivatalos iratok. 1852/3. s) U. a.
