Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
10 Istváu jezsuita atya, mint meghatalmazott, deczember 14-én már megérkezett a táborba, és rendfőnöke nevében alkalmas helyet kért, hol majd templomot és iskolát lehessen emelni. Carafía tábornok, ki időközben az ostromló sereg fővezérségét átvette, örömmel fogadta Pusz- tabonyákat és megígérte, hogy a török kivonulta után maga fogja a társaságot a választandó terület birtokába beiktatni. Deczember 17-én déltájban az utolsó török harczos is kivonúlt; az ostromló sereg 18-án reggel vette a várost és várat birtokba. Legelső volt, hogy hálát adjanak Istennek a felszabadulásért. A Tedeumot abban a kis moseá- ban tartották meg, mely a jezsuitáké lett.*) Az átvételre kiküldött szepesi kir. kamarai biztos, Fischer Mihály püspök, a várat és a várost, mint meghódított területet, a kincstár számára birtokba vevén, a vezérekkel egyetértőleg még az nap, mielőtt az akkor Gyöngyösön ülésező megyei rendekhez a betelepülésre való felhívást elküldötte, felszólította Pusztabonyákot a kért alkalmas terület kiválasztására. Pusztabonyák említett két társával sorra járta a moseákat és, ámbár nagyságánál és környezeténél fogva nagyon ajánlották neki azt, melyet később a minoriták nyertek meg, előrelátólag azt a szegényes kis moseát választotta ki, mely a város nyugati szélén, a gyalogosok kapujához közel, a vár északnyugati bástyájával szemben fekvő domb oldalán állt; mert környéke három oldalt utczával s nyugatra a város falával határolva a szomszédos területektől egészen különvált s így templom, iskola és kolostor építésére alkalmasnak Ígérkezett, fekvésénél fogva pedig áradásoktól ment és, a vártól is elég távol lévén, esetleges ostrom idején a többi moseák környékénél kevésbbé volt veszedelemnek kitéve.2) A törökség elvonultával Eger szinte lakosok nélkül maradt. A kik a török sereget nem követték, — törökök, eltörökösödött magyarok és ráczok — alig száz családot tettek ki, négy-ötszáz lélekkel; ezeknek birtokjogát az átvételi szerződés biztosította. Fischer kamarai biztos 1687. deczember 20-án felszólította a vármegye népét, hogy a ki a városban házat akar szerezni, az egri harminczadosnál jelentkezzék. Legelsők a bevonúló katonasággal érkezett német és magyar iparosok voltak, aztán, a szomszéd vidékekről, görög kereskedők, végül nyugalomba került magyar és német katonák, kik szolgálatuk jutalmául házat, földet és szőlőt kaptak; részben a káptalan is visszatért. Az új birtokosok földjük és szőlejük mívelésére fóldmives családokat hoztak a vidékről. Nagyban szaporította a betelepülést a hét évi ') Hist. Dom. Agr. Soe. Jesu, ab anno Dni n. J. Chr. 1688. Az érseki levéltárban. Ebből merítjük legnagyobb részt adatainkat, melyeket a Jézus-társaságnak Egerben megtelepüléséről s az általa létre hozott iskolákról itt előadunk. (Juhász Norbert megjegyzése.) a) U. o. p. 3.
