Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
99 távol tartani a szülői háztól; az igazgató sebtiben befejeztette hát a vizsgálatokat és a legválságosabb iskolai évnek június hóval nyomasztó csendben vége szakadt. *) X. Fejezet Az osztrák hatalom kezelői hazánkat, ha jogilag nem is, tényleg mindenkor a birodalom örökös tartományának tekintették s Európával is annak akarták tekintetni; annál kevésbbé tudták hát megbocsátani azt a szégyent, mely most, hogy a forradalomba hajtott országot csak az orosz czár roppant seregével tudták letiportatni, Európa szemében érte őket. Innen magyarázható kérlelhetetlen bosszújok, melyben, még a birodalom érdekéről is megfeledkezve, a megalázott magyar nemzetet nemcsak alkotmányától és alkotmányával összefüggő összes jogaitól fosztották meg, hanem, főkép a bosszúállás első idejében, ha óhajtásuk teljesítése hatalmokban áll, az élő népek sorából is kitörölték volna. Nem volt nekik elég, hogy bosszújok kielégítésére ezreket és ezreket, kik bűntetlenségök tudatában menekülésre vagy későn, vagy épen nem gondoltak, puszta gyanúból vérpadra, börtönbe hurczoltak s az ártatlanok százezreit koldúsbotra juttatták: az anyaország testéből is egész darabokat téptek ki a lázadó horvátok és szerbek prédájára, s azután az így megcsonkított országot öt katonai kerületre osztották s kettőt, a pozsonyit és a kassait, tót kerületnek, egyet, a sop- ronyit, németnek neveztek el; magyar kerület, hol a közigazgatás és az iskolák nyelvévé idegent egyszerre nem tehettek, csak kettő maradt, a pesti és a nagyváradi. A szélek magyarsága, úgy számítottak, hamarabb megszokja és eltanúlja így az idegen nyelvet, az elszigetelt két magyar kerületet aztán a beözönlő idegen elemek által biztosabban rá lehet majd a németségre szorítani.2) Az ideiglenes új rendszerben, mely némi módosításokkal öt évig tartott, Eger a pesti katonai kerületbe jutott s ebben az egri polgári kerület széhelye lett. A legelső intézkedés az iskolák szervezetét nem érintette még, a tankerületi főigazgatóságok is csak november hóban szűntek meg. A kassai tankerület főigazgatója október 10-én több mint tizenegy hónapi hallgatás után szólal meg újra s egyszersmind legutólszor, az elmaradt jelentések és kimutatások felküldését kérve a múlt iskolai év befejezésére s egyben tudatva, hogy „a teljhatalmú országos cs. kir. biztos, Geringer báró, intézkedése szerint az 1849/50. évi tanfolyam, ha a tanárok politikai compromissiója akadályul nem ') Igazgatói napló 1847/8—1848/9. ós Az egri oist. konvent korjegyzetei. 2) Horváth Mihály •. Magyarország függetlenségi harczának története. III. kötet. 7*
