Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1892

Tartalomjegyzék

66

keltett csillagvizsgáló intézetet a Vatikánban újra fölállította; minden szükséges csillagászati és physikai eszközökkel bőven felszerelte. Ez intézet vezetésével a barnabita atyát, Denza Ferencet bizta meg.

Rómában már rég idő óta fennállott a „Societa dei nuovi Lincei“, melynek kizárólagos célja a természettudományok művelése és terjesztése volt. Ezen természettudományi társulatot IX. Pilis 1847. ünnepélyesen megújította, nagyobb virágzásra emelte és „Accademia Ponti- ficia“ címen természettudományi akadémiává tette. De idővel régi színvonaláról újra aláhanyatlott, azért XIII. Leó szükségesnek tartotta, hogy 1886. jan. 27. kelt brevejével, melyet a Camerlengo bíbornokhoz ezen intézet védnökéhez intézett, újra életre ébreszsze. „Mert nagyon szükségesnek tartja, hogy főleg a katholikusok műveljék azon nemes tudományt, mely a természet titkait fürkészi és magyarázza, a melynek felfedezéseit és még hypothesised is az egyház ellenei a katholikus egyház dogmáinak megtámadására használják föl.

Érdeklődésének kiváló jele az is, hogy az általa alapított Akadémia tagjainak számát harmincról negyvenre emelte és ezeket a helyeket a világ kiváló katholikus természettudósai számára tartotta főn. ’)

Mielőtt ezen eszmefuttatásunkat bevégeznők, meg kell még emlékeznünk azon kiváló szerétéről, a melylyel sz. Atyánk az antik és modern irodalmat fölkarolta. Már mint perugiai püspök elrendelte, hogy papjai a hit- és bölcselettudományok mellett a régi római és az olasz irodalomban is oktattassanak. Ezen előadásokat gyakorta meglátogatta és a legszigorúbban ellenőrizte; úgy, hogy megesett, hogy az előadásának megtartására későbben érkezett tanár a püspököt már az előadó teremben találta, a mint a classicus Írókat fejtegette a hallgatók előtt.* 2)

Midőn pedig a római sz. széket elfoglalta, mindent megtett, hogy e tudományszakok nagyobb virágzásnak indúljanak. Ezen célból Parochi Lucidus bíbornok helynökliöz intézett brevejében elrendeli az irodalmi tanulmányok felújítását és nagyobb mérvű felkarolását különösen az egyháziak körében, mert azoknak a tudomány minden ágában ép ezért az irodalomban is ki kell tünniök. Mert az egyháziak „azon ékesség nélkül, melyet nekik a szépirodalmi tanulmányok kölcsönöznek, egy hatalmas ajánló levéltől vannak megfosztva az emberek szemei előtt. Mert ezen tudományokban járatlan embert könnyen lenézik; de a kereszténység sem igen örvendhet nagyobb felvirágzásnak, ha a nép azt tartja róla, hogy a szép művészetektől idegenkedik. A termé■) Dr. Weinand. 28r>. 1.

2) Barbier: N. S. P. le papé Leon XIII. 82. lap.