Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1892
Tartalomjegyzék
64 lietőleg előmozdítjuk s e végből a múlt 1883. évi aug. 18-ról keltezett leveliinkkel igénybe vettük a sz. collegium három kitűnő tagjának buzgalmát és tudományát, hogy válogatott tehetségekkel válvetve kezdeményezzük a történelmi apologetikai munkálatokat s a pápaság és egyház hivatalos okmányainak közvetetlen forrás-tanulmányozását.“ *) Ezeken kívül a vatikáni levéltár mellett egy palaeographiai iskolát nyitott, melynek két tanfolyamában Casini, palermói kanonok, Olaszország első történet-búvárának felügyelete alatt adatnak elő a régi papír anyagáról, minőségéről, a különböző nemzetek és korok Írásmódjáról, nyelvéről és a vatikáni okmánytárról szóló szükséges ismeretek. Ez iskola összehasonlító történelmi tanfolyammal is kiegészíttetett. Ennyit tett sz. Atyánk a történettudomány érdekében. És ha egész uralkodása alatt mást nem is tett volna a tudományok érdekében, mint azt, hogy a vatikáni okmánytárnak eddig áthatolhatatlan hármas vasajtaját megnyitotta a történetbuvárok előtt, míg más nagyok szellemi kincseiket féltékenyen, multjoknak emlékeit pedig félve rejtegetik, maga ezen tette is hálára kötelezné a tudós világot. Sz. Atyánknak, a napjainkban oly nagy haladást tett és oly magas színvonalra jutott természettudományok érdekében tett intézkedései mindenki előtt élénken megcáfolhatják azoknak ráfogásait, a kik azt állítják, hogy a scolastikus bölcselet és általában az egyház, útjában állott a természettudományok haladásának. De ez állítást megillető értékére leszállíthatja mindenki, a ki tudja, hogy a bölcselet, bármely irányú is, nemcsak, hogy nem áll a természettudományok útjában, hanem ezeknek ő kölcsönzi a helyes gondolkozás, következtetés módjairól, az igazság kutatásáról, a helyes módszerről szóló ismereteket, a melyek nélkül pedig semmiféle tudomány el nem lehet. „ . . A természettudományok . ., melyek most annyira becsültetnek és oly sok jeles találmány által mindenütt bámulatot keltenek, a bölcseletből nemcsak semminemű hátrányt, hanem igen sok hasznot húznak. Mert a tények egyszerű megfigyelése és a természet szemlélése azok gyümölcsöző tárgyalására és hasznára nem elegendő, hanem, ha bebizo- nyúltak a tények, tovább kell menni és szorgalmasan arra törekedni, hogy megismerjük a testek természetét, hogy vizsgáljuk az ezekben uralkodó törvényeket és azon elveket, a melyekből azok rendje és az egység a változatosságban és a kölcsönös rokonság a különféleségben származik. A scolastikus bölcselet, okosan kezelve, e kutatásoknak nagy erőt kölcsönös, szövétnekül és segítségül szolgál.“ Épen azért a legnagyobb jogtalanság a scolastikus bölcseletet a természettudományok *) La singolaro importanza. 1884. máj. 15.
