Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1892
Tartalomjegyzék
30 célokra rendezett előadások országszerte kevés sikert mutathattak fel. mert a nagyon vegyes közönségnek alsó rétege, az elemibb ismereteknek is híjával, a nemes szándékot meg nem tudván éi’teni, a lelkes felhívásokat hidegen fogadta, a műveltebb elem pedig fölöslegesnek tartotta magára nézve az oly előadásokat, melyek az alsóbb néposztály szellemi állapotához ereszkedtek alá. A tanári testület, Szvorényi indítványára, ügy fordított a dolgon, hogy 1872/3. iskolai év téli időszakában külön tartott előadásokat a közönség alsóbb, és külön felsőbb rétegének. A tisztán iparos és földmives hallgatóság ezután is gyér számú volt; annál népesebbek lettek azonban a szombati felolvasások, melyek kizárólag a művelt közönség számára tartattak, any- nyira, hogy a harmadiknál már az intézet legnagyobb terme is szűknek bizonyúlt. Ez előadásokban Szvorényi a rendezésen felül is előkelő részt vett a magyar nyelvtudomány és a költészet körébe vágó számosabb népszerű felolvasásával. És a művelt közönséggel ily módon való érintkezést élete utolsó évéig fentartotta. Hadd emlékezem még az intézet évzáró ünnepein tartott felolvasásairól, melyekkel nemcsak iskolai ünnepeinket tette emlékezetesekké, hanem a szülő-közönség körén tűi szinte országos érdeklődést keltett. Azontúl, hogy a tanuló-ifjúságot már csak egészében látta maga előtt, a hosszú idők tapasztalásain megélesűlt figyelemmel kisérte fejlődését. Mint a mübíró, ki Ítéletet akar mondani az előtte álló festményről, közelről is megvizsgálja ugyan minden részét, de a részek összhangját s az egésznek hatását csak kellő távolságból szemlélve állapíthatja meg igazán: úgy volt ő is. Hosszú tanárkodásának ideje alatt szerzett részletes tapasztalatai után most már egészében birálgat- ván a gyermeki életet, úgy találta, hogy tömérdek hiba, melynek javítását egyedül az iskolától szokás várni, rendszerint még a leggondosabb és lelkiismeretesebb nevelő-tanító fáradozása mellett sem javítható meg, mert gyökérszálait kívül az iskolán, az első nevelés idejében, vagy azon is túl eresztette be a gyermeki lélekbe. A szülő-közönséggel hivatalánál fogva sűrűbb érintkezései alatt csak annál erősebbé vált e meggyőződése. Azért emelte óvó és tanító szavát főképen az anyákhoz azokban az első rangú paedagogiai beszédekben, melyekkel félszázados köznevelői pályáján, tanúlmány és tapasztalat által istápolva, régebben is többször, 1878. óta pedig évenkint, az egri főgymnasium évzáró ünnepeinek alkalmát hasznosítani törekedett. Beszédei évről-évre fokozódó érdekeltséget keltettek s nem csupán ez intézethez közelebb álló szülő-közönségnél, hanem az intézet évi Értesítője útján, hol megjelentek, a hazai iskolák tanítóinál, sőt a felsőbb tanhatóságoknál is. A többször és több oldalról vett sürgető felszólalásnak engedve, mikor erejét nemcsak betegeskedései, hanem főkép előhaladt kora miatt hanyatlani érezvén, nem remélte, hogy
