Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1892
Tartalomjegyzék
20 legörvendetesebb volt, s a nagy költő melegen szorította meg érte Szvorényi kezét. De a terv csak terv maradt, mert a nemzet leghívebb fiának nem sokára a nemzet fájdalma virasztott koporsójánál. Szvorényi a műszótári munkálatok ráeső részének befejezte után, 1856. szeptember havában visszatért Egerbe, hogy a beálló iskolai évvel újra elfoglalja előbbi tisztjét, mint a IV. osztály főnöke. Ez idő szerint a magyar nyelv tanítását még csak a harmadik és negyedik osztályban vehette át; a felső osztályokban, az akkor még uralkodó osztályrendszer szokásából, Makáry Györgynek — a Kisfaludy Károly Aurórájában s egyebütt megjelent verseiről s ügyes rögtönzéseiről ismeretes írónak, 1842-től 1851-ig az érseki lyceum, azontúl pedig a nyolc osztályúvá lett nagygymnasium hires tanárának — kezében egyesült, a magyar nyelv és irodalom tanítása. Makárynak 1857. novemberében bekövetkezett halála után Szvorényi lépett a felső osztályok magyar nyelvi s irodalmi székébe s ezentúl, egy osztályi latin nyelv mellett, kizárólag legkedvesebb tárgyának tanításával foglalkozott, 1864-ig állandóan tizenhat órát tanítva hetenkint. Ez évben csúzos baja oly erősen megtámadta munkában kimerült s különben is gyönge szervezetét, hogy újra életéért, aggódtak társai és barátai; azért, mikor szünidei fürdőzéséből gyenge, de mégis tűrhető állapotban visszatért, csak heti tíz órát vállalhatott. Betegeskedve töltötte a következő másfél évet is, és csak az 1866-ik év tavasza hozta meg újra állandóbb egészségét. És épen legjobbkor. T. i. ez év május havában az egri főgymnasium tanári testületét szintoly megtisztelő, mint eseményszerű változás érte azzal, hogy tizenhárom éven át lelkes és tudós igazgatóját, a papi, szerzetesi és nevelői erényeiről ismert Juhász Norbertét, kinek az egri gymnasium átalakításában, felszerelésében s jó nevének gyarapításában legelső rangú része volt, 0 Felsége a kassai tankerület íőigazgatójává nevezte ki. A cistercita rend akkori apátja, Rezutsek Antal, Juhász helyébe Szvorényit tette a főgymnasium igazgatójává, majd 1868-ban egyszersmind a rendház perjelévé is, mert egri igazgató korából ismerte már írói munkálkodása mellett is buzgó és sikeres tanári és nevelői működését. Kettős hivatalának halmos gondjai, ha egészsége kedvező, nem bírhatták volna rá, hogy lemondjon irodalmi tanszékéről, melyen nemcsak otthon, de boldognak is tudta magát; de meg-megújúlő betegsége miatt amúgy is gyönge hangja nem bírta meg a hosszabb magyarázó előadást. Mert hangját csak addig tudta mérsékelni, míg a bevezető szavakon túl nem volt; attól fogva, főkép az irodalom újjászületésének tárgyalásában s irodalmunk nagy alakjainak ismertetésében, ragadta magával lelkesedése úgy, hogy egy-egy előadása után, mikor szobájába tért, sokszor aléltság környékezte. Pedig igazgatóságának harmadik évében csak két órát tanított már hetenkint. Azért betegeskedésére való tekin-
