Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1891

Tartalomjegyzék

78

4. Földrajz. Heti 4 óra. Bevezető fogalmak. Magyarország és Európa többi országainak általános leírása után: a városok és vidékek néprajza, a lakosok főbb foglalkozásának ismertetése, nemkülönben a nevezetesebb ásvány-, föld- és kőzetnemek, jellemző növények s állatok leírása. — Kk. Brózik-Paszlavszky: Európa. — Dr. Lange-Cherven: Fj isk. atlasz. — Tan. Kováé h Dömjén.

5. Számtan. Heti 3 óra. A tizedes számrendszer. A négy számolási művelet egész számokkal, tizedes és közönséges törtekkel. A mérték ismertetése; időszámítás. — Kéthetenkint egy isk. írásbeli dolgozat. — Kk. Mocnik-Schmidt: Számtan. — Tan. Szabó I g n á e.

6. Rajzoló mértan. Heti 3 óra. Sikmértani elemek: pontok, vonalak és szögek fekvései és mérési viszonyai. A legfontosabb síkidomok tulajdonságai és alakítása u. m. három-, négy- és sokszög, és a kör, átmérő és húr; központi s kerületi szögek; érintő, és két kör érintője ; körülirt sokszög. Két kör viszonos helyzete; érintés, metszés- Egybevágó, hasonló és egyenlő területű három- és sokszögek, symmetrikus fekvés és idomok. Terület-mérés. Csigavonal ; kigyóvonal; tojásidom és kerülők rajzolása. A mértani ékítmény-rajzolás elemei, a tanár által a fali-táblán előrajzolt, rendszeresen haladó ábrák. Kk Szappan V. Rajzoló geometria. — Tan. S aj ó sy Alajos.

7. Szépirás. Heti 1 óra. Bevezető elméleti s gyakorlati ismertetések a vonal rendszerről; a vezényszók jelentéséről; a kéztartásról s az Íróeszközök kezeléséről; a vízszintes, dűlt és haj vonalakról s az árnyalt vonalakról; a tojásdad kisbetűk alakjáról s vezetéséről. A magyar kis- és nagybetűk ütenyirása. — Tan. Szabó I g n á c.

8. Tornáz ás. Heti 2 óra. Rend gyakorlatok: sorakozá- sok ; fordulatok; igazodás és fedezés; egyenkint mellé-, elé- és mögé-sorakozás; sornyitás ; körülkörzés ; kanyarodások : kör-, szög-, csiga-, kígyó- ős ellenvonulások. S z a b a d g y akoliatok: egyszerű, kettős és négyes ütemben, lassú és középszerű gyorsaságban; járás helyben és helyből, ütem szerint láb- vagy kargyakorlatokkal: egyenlépés, utánlépés, járás oldalt, előre, hátra lépéscsere ; szökdelés ; futás. Szó r t o r n á z á s : a) Mászás póznán vagy kötélen; függőgyakorlatok ; két pózna közt versenymászás, b) Vizirányos lábtó ; egyszerű függélyezés oldalt és háránt, kapocsfákon és fokokon, c) Korlát: háránt állásból ugrás többféle ülésbe; ülésből tömfekvésbe ; ülés-szökdelés; függő állású gyakorlatok, d) Nyújtó: a legegyszerűbb gyakorlatok függésben, e) Gryürühinta: függőállási gyakorlatok, állási körzés, lóhálás; függésben lábgyakorlatok. f) Ugrás: e lőgyu kori átok; hármas ugrás, mérsékelt magas-