Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1891
Tartalomjegyzék
67 tak. A farsangi jelmezkedés, tánc és ének, úgy a királyi udvarban, mint a nép között a XV. és XVI. századokban közönségesek voltak. Pelbárt ezen alakoskodókat 1480-ban prédikációban ostorozza, II. Lajos 1525-ben 14 forinttal jutalmazza. A budai (1279.) és szepesi zsinat (1479.) tilalmai elvilágia- sodott, az egyház pártolását mellőző, de a mvsteriumokból fejlődő bohós színészetre, vagy a német kóborló úgynevezett komédiásokra vonatkoztak. A XV. század első felében egy iskolamester P. és X'. joeulátorokat Magyar Pál gymesi várnagy figyelmébe ajánlja, mert az ő lakodalmán jó kedvet keltettek; hogy mivel"? nem mondja. Laskai Ozváld, pesti barát 1498-ból való ..Riga salutis“-ának ama kifejezése, hogy a kolostorokban színi énekek (cantus theatrales) zengenek, alig jelent egyebet, minthogy a szerzeteseknek hébe-korba kedvük telt a világi dalokban. A XV. és XVI. századokban, magyal“ nyelvű mimusok és histriók nem voltak, mert különben ma is volnának; esepiirágásféle mutatványokkal mulattató német komédiások voltak. Magyar népszinjátékunk sem lehetett. Azt sem találjuk, hogy a magyar céhek szinészkedtek volna, miként a német mesteremberek Németországban már a XVI. században. Zsámboki, XVI, századi történetíró, a „theatrumok örömei“ alatt, melyekbe szerinte a magyarok siilyedtek, nem igen érthetett mást, mint nagyuraink vendégségét és ünnepélyeit, mely alkalmakkor megjelenhettek ott idegen zenészek, táncosok, komédiások is. ’) Hasonlóan homályos és sokkal későbbi (1602.) is azon adat, melyet Szenei Molnár Albert jegyzett fül ..Postilla Seulteticá“-jának toldalékéban Kanizsa ostromának komédiában ábrázol tatásáról. Lovagi játék féle lehetett. Az kétségtelen, hogy egyes főuraink (Eszterházy Miklós, nádor, Betlen Gábor) a XVII. században udvaraikban idegen színészeket tartottak. Nemzeti színészetünk legelső világos adata, — a II. Lipót féle levél — 1696-ból való, mely Felvincv Györgynek a játszásra engedélyt adott. ..De Felvincy vállalkozása is a dilettantizmus bélyegét viseli magán. Az ő irodalmi működésének nincs oly caracte- risticusan theatralis színezete, melyből arra következtethetnénk, hogy őt valódi hivatása vitte ez uj pályára ...........Az engedélyt megkapja s van is nyoma annak, hogy hozzá fog vállalatához, — de mindennek csakhamar vége lesz.“ a) A leom'nista Gyöngyösi .János Kolozsvárott 1705-ben a színpadot a törökbuza szárítására használt hiúban állította fel. E kísérlet nagyon kezdetleges műkedvelői próbálkozás lehetett. Az 1772-ben fellépő Bessenyeinek, színpad hiányában olvasásra *) *) Beöthy Zs. Első magy. polit. színmű. Századok. 1888. 288. 1. 2) Bayer .József; A nemz. játékszín tört. I. 28. 1.
