Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1891

Tartalomjegyzék

«agy lakomat csapnak1. *) Ez utón a myst. dráma, a mint jobban olvilágiasodik, az egyház haragját is mindjobban magára vonja. Már a XIII. században kezdi a troubadourok tárgyait használni. A XV. században világiak és nyugaton egyes céhek, társulatok kezébe kerül, hol vegyül a helyi nyelvvel 2) és a nyilvános terek látványossága lesz. „A zsidók a pusztában“, „Jézus bevonúlása Jeruzsálembe“ stb. ilyfóle nagyszabású, egész napra, sőt napokra terjedő előadásokat a külföldön néha a város rendezte, még pedig a szabadban és gyakran a lakosság felének tényleges szereplésével. Nyugaton a myst. dráma három emeletes színpadja a mennyet, földet és poklot, a kerítéssel elkülönített helyek pedig az egymástól távol fekvő országokat jelezték. A játszók a mysterium drámában mind egyszerre léptek fel, velők jelent meg az elmaradhatatlan szamár, az állatvilágnak az Ur szamáron való vonúlása miatt e tisztelt alakja és a középkornak a Nemezist és a komikumot Paprika Jancsiként képviselő, kedvelt szegény ördöge, a kit a XV. században már a közbeszóló, rögtönző bolond helyettesített. A myst. drámában eleinte templomi öltözet, később korfestő ruha volt használatban. Gépezetet, emelőt, sülyesztőt használtak. A darabot „Veni Sancte“-val kezdették és „Te Deum“-mal végezték. A komoly játékot a szegény ördög felsülésein, majd később a bolond sületlenségein kívül a kor durva Ízlését jellemző egyes furcsaságok élénkítették. Pl. Az Atyaisten a fölfeszítést átaluszsza; Bölcs Salamon egyik feleségével pöröl össze, majd einböcki sörrel vigasztalja magát; az áruló Judás pedig Kaifás hamis pénze ellen tiltakozik. 3) A XV. század végén a mysterium dráma hanyatlik és a tért a belőle fejlődő iskola-drámának engedi át; a mennyiben t. i. e században az előkelő polgárokon kívül a mysteriumokban az iskolák ifjai is szerepelnek; kik aztán tömeges szerepléssel egyénítés híjján is kellő hatást keltettek.

Bártfa város előkelő polgárai a XV. században vallásos áhítatból vállalkoznak a szerepek megjelenítésére. Ily körülmények dacára is a papi felügyelet alól mindinkább menekülő mysteriumok elvilágiasodnak és a XVI. század külföldi világi drámái, részben iskola-drámái és moralitásai, bár az előbbi idők mysteriumain növekvő alkotások, a céhek, iskolamesterek és leginkább a hitvitázók kezében egyházias jellegüket egészen levetették, sőt egyenesen az

') Bodnár Zsigmond: A magy. írod. tört,. 1. k. II. fűz. 102. 1. — ~) A németeknél a legrégibb mysteriumok egyike a „Szent Katalin Csodái“ című, mely latin nyelvű; de a XIII. századi „Krisztus kínszenvedése“ már német nyelvű. - *) L. Szebrényi Lajos : A középkori mysteriumok. A Kisfaludy-Társaság Évlapjai. IV. 1867—68, 204—210. 1.