Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1891

Tartalomjegyzék

TI. tylííjztezium- é> iykota-dzárna.

régiek a meg nem fejtett tünemények okainak, valamint a művészetek fejlődésének a valódi ok és fejlődés kutatása A, helyett, alkotó külön istenséget tulajdonítottak. Ma a dolgok eredetét kevesebb költőisóggel, de több igazsággal kutatjuk. Nemzeti színészetünk bölcsőjéről, az iskola-drámáról szultániban ki kell fejtenem ennek forrását, a középkor mintegy isten tiszteleti drámáját, a mysterium-drámát is.

Minthogy pedig a mysterium-drámát megelőzte az egyház drámai mozgásokkal bővelkedő mysticus liturgiája, melynek drámai elemeit liturgiái mysteriunmak nevezzük, röviden ezekről is meg kell emlékeznem. Ez utón látjuk, hogy valamint a görög dráma Dionysos isten ünnepi szertartásaiból, Dionysos életét tárgyaló párbeszédből fejlett ki, úgy a keresztény költészet legszebb virága a kér. dráma is az oltár mellől sarjadzott ki, kifejlett a szentirás nyomán, a Krisztus és szentek életéből alkotott istentiszteleti mysticus rítusokból. A fejlődés fokain egész nemzeti drámává alakulásáig az egyház melengető ölén dédelgette azt; ugyanis fejlődésének előzményeit, a mysticus liturgiából alakult mysterium-drámát és az ezekből fejlett iskola-drámát papok befolyása alatt, vagy legtöbbször maguk a papok művelték. Célomhoz képest a keresztény és ezzel kapcsolatban nemzeti drámánk fejlődése előzményeinek kimutatásaként az alább következő lapokon : a kér. liturgiái mysteriumról, a mysteriumi drámákról s az ezzel fejlődő moralitásokról és miraculumról, végre az iskolai drámáról lesz a szó.

Liturgiái mysterium. *)

A kath. egyházban a legrégibb időben az istentisztelet drámai mozzanaté és mysticus jelentésű volt. A körmenetek többnyire

') Mysterium a megváltás titka és az Üdvözítő életének rituális, némi drámai mozgalommal kisért megérzékítése. Tehát mysterium Ml'<Trrp/or=titok, titkos