Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1889

Tartalomjegyzék

20

Gondviseléshez. (Jambus.)

Gyéza (Jambus. Egy félbenszakadt balladának — illetőleg költői beszélynek — töredéke.)

Makáry ügyszeretetből az ifjúság számára „Nyelvtisztaság és kellem“ című értekezést irt, mely az 1855—56-ik évi egri gymn. Programúiban jelent meg. Műve elkészítésében alaptanulmányul Virág Benedek „Magyar prosodia“ és Bittnicz Lajos „Magyar nyelvtudomány“ című munkáját használta. A címben kifejezett tételt tizenhárom pontban tárgyalja.

A nyelvtisztaság fogalmát Quintilián ítélete szerint „ut oratio sit emendata, dilucida et ornata (az utóbbit a kellemre értvén) a tisztaság részeinek (1-ső pont) és akadályainak (2) felsorolásával fejti meg. Majd az elfelejtett régi szók felélesztését sürgeti (3) és Verseghy téves elvét, hogy még a jó régi is megvetendő, kárhoztatja (4). A szép irályt megrontó hibák felsorolása után (5) a szójárások ismeretének szükségességét vitatja (6). Bár a nyelvtisztaság ellenében álló idegenséget elitéli, mégis ha gondolatunkat honi szóval nem fejezhetjük ki határozottan, kivált tudományos müvekben, az idegen szóval való élést megengedi. A meghonosult (rózsa, korona) és átalakult (király, sekrestye) kölcsönzések használata jogos (7). Áttérve az irály homályosságára, különösen a gondolat határozatlan kifejezésétől óv (8). Nyelvtisztaság nélkül nincs kellem. A kellem előmozdítói az élénk fordulatok, különféleség és egység, szabatosság, kerekdedség, hangrend és újság. Az élénkség különös tényezői az „ábrák“ (figuráé) (9). A szabatosságról szólva int, hogy rövidségre törekvéssel homályosakká, a fölösleggel szószaporítók ne legyünk (10). Blair Hugóval tartja, hogy „a kerekmondatú stylus az előadásnak bizonyos méltóságot és komolyságot ad; az elvagdalt mondatű ellenben elevenebb és gyorsabban ható.“ Mindkettőt felváltva kell használni, nehogy untató egyformaság kelletkezék (11). Az egyhangúságot kerülni kell. A szép hangzat megkívánja a változatosságot (12). Végre a kellem eszközlője az újság is, mely a tárgy és alak újsága mellett részben a jó származtatású uj szókkal is létesíthető (13).

Makáry Györgynek nagyrészt kéziratban maradt Horatius-for- dítása az ódák 1. könyvének 1—34. versét, a II. 1—12, és a III. 4—12. versét, tehát összesen 55 ódát tartalmazza.

A mi magát a fordítást illeti, általában simul az eredetihez, annak értelmét az erőtetettség látszata nélkül lehetőleg hiven iparkodik visszaadni. Itt-ott azonban zavaros a fordítása, sőt helylyel-közzel az eredetinek helyes értelmét sem találja el. így mindjárt

I. 1. 7. lm nézzd ezt, mikoron lángol az ingatag Quiris nép magasabb polczra emelni őt;