Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1888

Tartalomjegyzék

sült el a pattantyú, a puska. Pápa vidékén, továbbá, forog így is: Azt se mondja — reteszfej! (szín.), — s ez arra megy ki, a mi másutt így szól: azt se mondja — pacsmag!

Réz: Ruliaréz (máskép: ruha-rézmin és ruha-radó) am. ruharontó, ruhanyuzó. Nyilván a ném. reiszer-bői, — ha nem a szí. rez-ből, mely vágást, metszést, szakasztást jelent.

Rop, ropja: „Ki mint szokta, úgy ropja. A mint atyák fújjak, a fiák úgy ropják.“ Avulóban lévő igeszó, s am. ropja azaz táncolva ropogtatja, robogtatja a földet (NSzt.).

Sillom: Az csak sillom! Sillom az nekem! (szín.), — am. silány, hitvány; kevés erővel megtehető dolog, pl. jó ugrónak > a nem széles árkot átugrani. Ungban a népnyelvben járatos (Erdélyi).

Süt, sül, sült: Lesüti a szemét; — bélésűit stb. (szín.). Nem egy a süt: éget, tűz, vagy sül: assatur igékkel. Révai a héber sót, v. syrjén saí-ból igyekszik leszármaztatni, melyek szerinte: discurrit

oculis, deiicit oculos. Innét: lesüti szemeit — csakugyan annyi volna, mint: deiicit oculos; süt v. sült bolond, sült paraszt, sült rest pedig am. deiéctus, despectus. . . „Fejébe sült a párta (km.)“ azaz fejébe süppedt. „Az ő kardja sem sül hüvelyébe (km).“ azaz nem süpped, nem reked. A sült rossz semmi jót nem cselekedhetik (Kix-Y.) t. i. az elsii- lyedt, rosszba merült. „Sült káromlás (Pázm. Kai. 1088. 1.) siilyedt alávaló. A NSzt. szerint sül: assatur, torrescit, s csak átvitten jelzi azt, hogy „a maga nemében tökéletesen az valami, a minek mondva van,“ mint: sült bolond, sült szamár.“ De itt is a történeti lehozás válik be, melynél fogva Budenz, más forrásból merítve, de Révaihoz szítva, a vogul sőt: decken, bergen igével tartja egynek a magy. süt alakot e szólásban: „lesüti a szemét: er schlägt die äugen nieder (vor schäm), tulajdonkép er birgt, verdeckt die äugen; le: abwärts, nieder (Nyr. III. 435.) — Megvan, végre, közmondásainkban a sült vak, sült siket (másként: főd-siket) is.

Suttyó: „Gyermek nem suttyó (kin.)“ am. suhanc, siheder.

Tankó: „Ne légy tankó, ha eszeddel élhetsz (km.)“ am. együgyű, oktondi, fajankó.

Ták: „Bocskornak tákja nem leszek (km.).“ Dunántúl am. bocs- korszijj; egy a telekkel (telekes bocskor). De ták helyesebben: betoldás, foldás a bocskoron, ruhán, vagy más összetákolt tárgyon. „Csupa folt meg ták az a ruha!“ tiszántűli szólás.

Tárgyalni: „Ha madárra tárgyalsz, ijadat ne pengesd (km.)“ Tárgy egykor am. méta (MA.), cél; és: arány (Kszt.). így hát tárgyalni v. tárgy a zni am. irányozni, célozni; s tárgyba venni: célba venni.

Temonda: „Sok temonda van a háznál (szm.) azaz másról való suttogás, hordott hír. Mást temondába keverni (szm.) azaz mende-mondába. És még így is: örökké temondároz (szm.) t. i. pletykáz. — Teljes