Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1888
Tartalomjegyzék
156 magyar ifjúság rózsafüzére“ cim alatt virágzó, nem részvényeken, hanem a romlatlan gyermekszíveken épülő egyesülésben, lelki vezetőiknek minden erkölcsi nyomástól őrizkedő, egyszerű figyelmeztetésére, tömegesen résztvenni siettek; továbbá az a megható kegyelet, melyből a tanárkar elhunyt tagjának, s majd hat héttel utóbb az intézet egykori főigazgatójának ravatalát, osztálykülönbség nélkül, koszorúikkal elborítani buzgólkodtak; s végre cselekvő keresztény szeretetük, melynek indításából többrendű jótékonykodás müvében is egész örömmel resztvettek: mindezek — emberi szemmel mértékelve — máris jutalmazó kalászai vetéseinknek, előre vetett sugárzata derék nüvendék- ségünk szépet, jót Ígérő jövőjének. A többség jóakaratát a munka mezején sem nélkülöztük. Különben most sem volt más intézeti beléletünk képe, mint egyébkor, — kicsinyben maga az élet. A komoly szemlélődő most is fölismerhette e szőkébb kis társadalomnak szellemi előkelőségeit, s középerejü, de folyton cselekvő munkásait, úgy szintén szegényeit és ingyenélőit. De a választottak legkisebb osztálya mellett, nem egy okot találtunk a megnyugvásra gyakran azon sokkal számosabbak sükereiben is, kik inkább kötelességből, mint becsvágyból fáradnak. Sőt maga, növeu- dékségünknek mostohábban megadományozott rétege újra felmutatta egy-egy tanulságos példáját annak, hogy a korlátoltabb, de folyton cselekvő szellemerő nem ritkán többet ér el, mint a talán hatalmas, de léha, vagy csak időnkint munkás tehetség. . . Azon gyöngébb, vagy erősebb, de munkakedvelő ifjaink, kiknek a mai kor követelményei iránt is fölnyiltak már szemeik, meg tudták rteni intézeti helyzetük többrendű szerencséjét is. Idősbjeik szembetűnő ismeretgyüjtési vágygyai látogaták olvasó-könyvtárukat; osztozkodtak, jobbára ugyanezek, a Vitkovics-önképző kör hasznos munkásságában s versenyeiben; míg egyebek a bőven fölszerelt gyűjteményeink s rendkiviili tanulmányaink által kínált alkalmakat zsákmányolák ki. Téli s nyári torna helyiségeink végre, valamint az állandón 24—25 K°, tükörtiszta érseki uszó-iskola is, a szellemi fáradozás szükséges föltétét, ifjaink testi erejét és egészségét támogaták, mely Isten kedvező kegyelméből ez iskolai évben folyton kielégítő volt. 6. Mint becses és számos esetben föltétien alap járult nyomottabb anyagi helyzetű ifjaink szerencséjéhez intézetünkben a jól tévőknek s jótéteményeiknek az a bősége, melynek adatait jelen „Értesítőnk“ 131—134 lapjai minden szónál szebben mutatják be. Az intézethez kapcsolt ösztöndíjakon s jutalmakon kívül, az évenkint visszatérő kegyes támogatások fényes sorát ez Ízben is érsek-főpásztorunk ő nagyméltósága nyitja meg, bőkezűségéről ismert főkáptalana pedig nemesen folytatja, — nem maradván ki ezúttal sem azon egyesek, kik
