Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1887

Tartalomjegyzék

18

a k rendesen Miez hasonló c-val volt jelölve s igy hol k jelentő c-1 í-nek nézve zokac és czac helyett zokat és czat-ot irt, hol pedig a t-t k jelentő c-vel tévesztvén össze alamyznat, áztál okot és kyt helyett alamyznak, asztalokok és kyk-et irt. Zoltványi Irén „A Nádor codex nyelve“ czimii terjedelmes tanulmányában (Nytud. Közi. XIX. 29. 1.) nem iráshibát lát ezen /-ben, hanem az ugornyelvekben általánosan előforduló és használatos többesi képzőt s igy a magyar többes k ezen í-vel váltakozva fordul elő. Noha Zoltványi ur számos példákkal igyekszik e theoriát valószínűvé tenni, de az Ehr. c. fentidézett helyein a többesi -t rag érthetetlen, a k-\al többesitett alakok pedig a szövegben nem állhatnak meg; mert a szöveg nyilván accusativust követel.

Teljes hasonulást látunk a következőkben: nugottak 1937. akkoron 2230. hannen (ha nem) 2235. ebellevv (ebédlő) ház 3119. zegyellene 4426. ezzerzetnek 516. elfelettenek vala 6614. attauala (adta vala) 71i6. ennekem (sokszor) 73lő. ekkeppen 214. herre (helyre) 313. kőfarra (kő falra) 1826. tellesek I14. mekkymleni 219. nugonnak 227. ereud 314. zegenne (szegényje) es eovangeliumossa 420. ferre (félre) 64. akkapura 812. !J!Josságot 816. effelebelewl 5422.

Hasonulás nélkül is előfordulnak főleg a névelők: ez keppen In. ez felevvl 111. azkepen 114. ez uylagban 125. az koron II32. ezben 36ő. A birtokos rag igen gyakran nem honosul, hanem eredeti alakját találjuk ezekben: ozya 618. hozzya (hozzá) 1223. hozzyarn 3230. hozyaya 3236. arcyayatt 3335. attyaya 768. halotayabalol (halottaiból) 7815. A val névragban a hangzó illeszkedés már általános de a v még nagyobbrészt assimilálatlanul marad; rudual 1527. zerelmuel IT20. 1125. stb. stb. -- Előfordul e-val névragnak régi-vala alakja is: es hagya eivtett ezenne ewrewmben hogy euel napuala el merewltetettuala ystenben: et dimissis eum in tanto quando, ut die noctuque fuerit absorptus in Deum 26ii. Hangszervi közeledést látunk a következőkben: ymtesemyat (intése miatt) 35is. netalamtal 2934. elromta 3130.

•í. Mangeítünés.

Az Ehr. c-ben vannak egyes szók, melyekből hol egy, hol két mássalhangzó elenyészett v. csak tájszólásilag fordulnak elő: kérdeni (kérdezni) 315. diadalectiee mai is Dtul. levette (levetette) 527. összerántott alak (kétszer); ily alakok ma is előfordulnak tájszólásilag a Palócz- ságban (juttak, megiittem = jutottak, megütöttem); — yokezeuel (jobb kezével 1U. de előfordul yog is: kerlek attyam meny zent fferencznek yogyahoz 1132. fokozva: yob lábát 7232. a jog — dexter, compar.: yogb, jó-tői származik, melynek teljes alakja: jovo (jova, java) M. U. Sz.; — euek (éjnek) 1521. bodog (boldog) I60. igen gyakori s mindig ily alakban ; — zenseges (szentséges) 2 030. magasoak 2033. hozzaok 52]5. regulaok 5829. fevvltevvl (földtől) 3012. fekevvheovz (fekvőhöz) 3214, folyamnia