Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1887
Tartalomjegyzék
125 való fogyatkozás stb. járul: készen fog állani minden oly tényező, mely a phlegmának betegséggé nevelésé re, — a szép és nemes iránti érdeklődésnek, a kötelességérzetnek s becsvágynak lefokozására hathatósan alkalmasak. Az okokat kell hát kinyomozni s megszüntetni, s magoktól fognak megszűnni, vagy csak szelídülni a bajok is. Nem fogja az értelmes szülő s nevelő jelentéktelen eszköznek tekinteni a játékszereket sem, melyeket gyermekének aszóban forgó célra kezébe juttatgat. Ezen játékoknak számtalan nemét hozza időn- kint forgalomba az ipar, a szülői szeretet, s némelyrészt a paedagogia is, — csakhogy nem mindenik való minden vérmérséknek A nevelő belátásának dolga megítélni egyes esetekben, mily játékot adjon gyermeke kezébe. Egyiknek t. i. a komolyabb, másiknak a vidámitóbb- féle alkalmasabb. Egyiknek a testet, másiknak a szellemet foglalkoztató játéknem célszerűbb azaz kedélyhangulatának s vérmérséki irányának megfelelőbb. A sangvinikus- és cholerikusnak a szellemet foglalkoztató komolyabb játékfélék; a phlegmatikus- és melancholikusnak ellenben a test elfoglalására s gyakorlására számított elevenebb, vidá- mitó fajták. A legbefolyásólóbb eszköz mégis a vérmérsék vegyülésére s javítására a gyermeknek gyermekkel való érintkezése. Legelőbb is a családban történhetik ez ott, hol bővebben van az megáldva gyermekkel. A hol sok a gyermek, bizonyos, hogy kevesebb figyelmet fordíthat a szülő az egyesre, mint különben. Ez azonban akkor, ha a gyermekszobában jó rend van, távol sem oly nagy baj, mint talán vélhetnők. Mert a mit e miatt az egyes veszt, kipótolják egymással szemben magok a testvérek. Alig himlők, mily hathatósan nevelik egymást a gyermekek az életre; sőt mily termékenyen nevelődik s gyarapszik közöttük a nevelés nagy művészetében maga a szülő s nevelő is! A kis szeles vérmesnek furcsaságait hamar kinevetik kisebb s nagyobb testvérei; a heves, epéskedő cholerikus testvér .uralomvágyának s jogköveteléseinek visszautasítására pedig méginkább ősszafognak mindnyájan. Épen így az elhúzódó méla sem fog testvéreinek virgonc mulatozásai között sötét gondolatainak nyugott fűzésére elég időt és alkalmat nyerni; míg végre, a phlegmatikust is, legtöbb esetben, magokkal fogják azok fürge mozgalmaikba ragadni. S még inkább föltehetni ezeket az egykorúaknak nagyobb mérvű iskolai érintkezéséről. A netalán hazulról hozott alkalmatlan szegletességeket s kinövéseket bizony hamar letördelik itten! A vérmesnek lengeségét s hiúságát, ha otthon kikaczagták, eget verő gúnyhahotákkal gyógyítják iskolatársai; és az ifjonc cholerikust is hamar eszére téritik és talán érzékelhetőn is megértetik vele, mikép nincs biz ottan senki, ki az ő úri liatalmaskodását tűrni akarná. Aztán a borongós, méla tanuló-társ sem zárkozhatik el egészen a többieknek zajos moz-
