Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1886

Tartalomjegyzék

43 zés nélkül is. de a zeneszerüség némi maradványával, az egyszerű versérzékkel. Másfélül a tisztán zenei melódiázás is újabb lendületet nyert a hangszerek feltalálása után s a legkülönbözőbb árnyalatú és erejű hangok előállítása által hatalmas fejlődésnek indúlt. //. (£7 zitmusszazfiazalefi fiápzcdcsc. De hogyan fejlődtek ki azok a sajátságos merev geometrikus idomok az énekben, milyennek a vers és zene ritmusát találjuk? Micsoda kedve telt az emberi műszellemnek abban, hogy ilyen sym- metrikus ábrákat alkosson ? Hol kezdte ? az apróbb elemekből: egyes taktusokból rakta-e össze, vagy megfordítva, nagyjában formálta ki előbb s úgy képezte ki a részleteket utoljára ? Mi itt is az evolutio s nem az adhaesio elvének a hívei vagyunk. A ritmusszerkezet a zenében, mint a mondatszerkezet a zenében, szin­tén fejlés, oszlás eredménye, nem összerakásé. A ritmikai alakoknak határozott mássai a nyelvtani alakok. íté­letet, sensatiót a nyelvben a következő idomok fejeznek ki: az egyszerű mondat, az összetett mondat, a körmondat; ezek mind egynemű fogal­mak, a mondat fogalmának variánsai, a beszédhez a két utóbbi nem is feltétlenül szükséges; épen úgy az érzés nyelvében, a zenében egy thémát, egy sensatiót fejez ki e három: sor, periódus, strófa, — ezek is egynemű fogalmak, egyszerűen variánsok, a két utóbbi szintén nem szükségképes pl. a versben sem. A műösztön a sor mellett is kifejleszti a periódust és a szakot, mert szükség van a tétel részletezésére, épen mint a nyelvösztön kifejleszti a fő- és mellékmondatokat s a körmon­datokat. — Fogalmakat, a gondolatok eme momentumait, a nyelvben szavak fejeznek ki; a mi a zenében és versben a sornál kisebb, s a tétel egyes érzelmi momentumait fejezi ki, az az ütem, melynek épen úgy megvan a hangsúlya, mint a szónak, és épen úgy töve és ragasz­téka az arsisban és thesisben. Kérdés tehát melyik az előbbi: az ütem-e vagy a sor és társai: periódus, strófa ? A nyelvtudomány nem vitázik többé a fölött, főnév volt-e az első szó vagy ige? Elhagyott elmélet már az, hogy gyökerek chaoszából állt az első nyelv, később a gyökerek közül egyik a másiknak módo­sítására vagy viszonyítására alkalmaztatván, elvesztette fogalomjelölő szerepét, de kapcsokká lettek, melyek által a szók mondattá fogóz­hattak össze. Ez egyszerűen filius ante patrem. A mondatnak priori­tási joga van a szó előtt. A legkisebb természeti hang, melyet az ősember belső ösztönből kiejtett, már egész mondat volt; ki volt abba fejezve az ő akarata, vágya, hangulata vagy gondolata, bele volt értve a sensatio tárgya és alanya (maga a szóló.) Nem volt az sem főnév

Next

/
Thumbnails
Contents