Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1886
Tartalomjegyzék
184 tenni akar és tesz, komolyan átgondolni, tettének okai iránt tisztába jutni, vagyis az okokat saját erejéből fölkeresni; s csak ahol ezeket föllelni nem tudná, idegen támogatáshoz fordulni; a többiben pedig saját belátása útjára visszatérni. Ne feledjük ennélfogva, hogy az aprós beavatkozásokkal megron- tanók a célt, a mennyiben a cselekvő gyermeknek akaratkészségét s vidámságát hangolnék le. A házi és iskolai kényszerszabályok- n a k szint’ azonkép távol kell maradniok. Ezek helyett — természetesen szem alatt — inkább szabadságot, s kivált a játékban teljes önállóságot kell neki engedni. Kiváló táplálékot nyújthat ez fölfelé, törő hajlamának, mivel a szabadjára hagyott játszó rendszerint azon van, hogy föléje kerüljön versenytársainak. Az önállóság — magától érthető — soha sem mehet odáig, hogy a családi és társadalmi összetartozóságról s függésről tudomást venni ne akarjon. Mert akármily erősek s hatalmasok volnánk sem szakaszkodhatnunk ki a világból, mintha elszigetelő zsámolyon állanánk. A világ végre is mind zsámolyostól magával forgatna bennünket... Vili. Az önállóságnak közel rokona a határozottság, mely azon sarkallik, hogy a mit akarunk s tennünk kell. azonnal akarjuk és tegyük. Alig ellenkezik valami inkább az erélyes jellemmel, mint a tétovázás s ingadozás a megismert helyesben és jóban. A megfontolás utján belátott helyeshez, jóhoz, szükségeshez tehát vidám készséggel s rögtön hozzálátni szoktassuk a - serdülő növendéket, úgy, hogy se a játék, se a társaság örömei ne tartsák öt vissza. S a hol akadályok gördülnének elő, bátorítsuk, hogy csiig- gedés nélkül, sőt a nehézségek legyőzésének ingerével lásson a módok s eszközök fölismer éséhöz s a gátak leküzdéséhöz, — úgy mégis, hogy a megfontoló ész mindenkor a cselekvési határozottság előtt járó s világitó szövétnek maradjon. Mert ha hirtelen cselekedni a jellem elhatározottságának müve is némelykor; a cselekvést elhirtele nk ed ni soha sem lehet a szilárd jellemnek vonása. Mert a szilárdság azon alkotó része a jellem lényegének, mely a jónak s helyesnek megfontolt elismeréséből s határozott akarása-s állhatatos teljesítéséből mint gyümölcs fejlik ki. A mily fontos jellemtulajdon ez, épen oly gondot s tapintatot követel a nevelésben, nehogy midőn szilárd kitartásra szoktatjuk, makacsságot oltsunk a gyermekakaratba. Ez az, a miben a szülői gyöngeség nem ritkán már is jellemszilárdságot vél találni. Holott a szilárdság azon vonása a jó s erélyes jellemnek, mely szerint az erkölcsi jót. helyest, kötelességszerűt teljes erejéből, kitartó igyekezettel elérni s bármely viszonyok közt állhatatosan teljesíteni törekszik. A makacsság, viszont, saját akaratát nem erkölcsi okok- és célokból, hanem csak önmagáért, az akaratért, érvényesíti. Elve: „mert úgy
