Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1886
Tartalomjegyzék
13 2. €í magyat vets egyél általános sajátságai: tmdefi, sc to fi, petiedusok, stzófáfi képződése. (dl vets idom : idölefi szezkezet, időméztók. Az ütem kínálkozott, mint verstani egység, s láttuk annak törtjeit, az erős és gyönge részt. Láttuk, hogy a magyar vers csak általános törvényeknek hódol, midőn ütemeit egyenlőre szabja és az ütemeket egy erős és egy gyönge félre választja, melyek bizonyos egyszerű arányban állnak egymáshoz. Most azonban látni fogjuk, hogy az ütem nem egész még s a magyar vers ismét csak általános törvényeknek hódol, midőn az ütemet magasabb egységek alá rendeli, s e magasabb egységeket ismét mások alá, mig az egész egy bezárt egészet nem képez. Ezt mindegyütt nevezzük szerkezetnek, versidomnak. A teljes egészet szaknak, strófának, nevezi a verstan. Ennek mindig két része van, egyik az előszak, másik az utószak. Ezeket poriodu- soknak is nevezik. Mindegyik állhat egy vagy több sorból, a sorok is egy vagy több rendből; a rendek azonban mindig egynél több ütemből. A periódust egy rend is képezheti. Legkisebb szak az, melyben az előszakot is egy kétütemű rend képezi, az utószakot is. A legnagyobb strófa nem haladhatja túl az elme összefoglalási tehetségének határát. A sorok és szakok alkotása is különböző a nemzetek szerint. így a magyarban közönségesen csak háromféle sor van, két egyszerű és egy összetett: 1) a kétütemű sorok (dipodiák), 2) a háromütemű sorok (tripodiák), és 3) két, dipodikus rend összetételéből a négyütemű sorok (tetropodiák). E tekintetben megint szegényebbek vagyunk a görögöknél, kiknek csak a daktylusi ritmusfajban is 2—6 ütemű soraik voltak. Azonban ez is csak első tekintetre mutatkozik így; a részletes tárgyalásnál ki fog tűnni verseink formagazdagsága; valamint a ritmusszerkezetek bővebb összehasonlítására is ott lesz alkalmunk. Ha veszünk egy Zrínyi-strófát, annak következő lesz a ritmikai elemzése: I. rend II. rend 1. ütem 2. ütem 3. ütem 4. ütem Engem is a | bánat || megviselvén | zordúl, Vigaszért | hő lelkem || a múltakhoz | fordul; Azokkal | időzöm || a kik másszor | voltak, Mit az élet | megvon || megadják a | holtak. 1. sor, előtétet^ 2. sor, utótétel ( 1. sor, előtétéi | 2. sor, utótótelj periódus periódus strófa. A vers hangos elolvasásánál tisztán kivehető, hol oszlik a szak két félre. A két első sor hangmenete már befejeződni szeretne; a harmadik sor elején újabb erőt nyer a hang, új két sort nyit meg s ezek
