Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1886
Tartalomjegyzék
120 6. Rajzoló mértan. Heti B óra. Sikmértani elemek: pontok, vonalak és szögek fekvései és mérési viszonyai. Á legfontosabb síkidomok tulajdonságai és alakítása u. m. három-, négy-, és sokszög, és a kör, átmérő és húr: központi s kerületi szögek érintő és két kör- érintője; körülírt sokszögek. Két kör viszonyos helyzete; érintés, metszés. Egybevágó, hasonló és egyenlő területű három- és sokszögek, symmetrikus fekvés és idomok. Terület-mérés. Csigavonal, kigyóvonal, tojásidom és kerül ék rajzolása. A mértani ékítmény-rajzolás elemei a tanár által a fali-táblán előrajzolt, rendszeresen haladó ábrák. — Tan. S a j ó s y A1 a j o s. 7. Szépírás. Heti 1 óra. Magyar ütenyirás. Az isk. év végén mintairás, — Tan. Szabó 01 m á r. 8. Torna zás. Heti 2 óra. Ssabadgyakorlat s gyógytornászát dr. Gottlob Dániel és dr. Schreber Mór rendszerében. Szergyakorlatok, dr. Kellen József rendszerének nyomán. — Tan. Chappon Samu. II, Osztály. Osztályfőnök: KASSUBA DOMOKOS. 1. Vallástan. Heti 2 óra. A kér. igazság; az isteni kegyelem eszközei; a szentségek; imák. — Újszövetségi sz. történetek. Palesztina földrajza. — Kk. mint az I. oszt. — Tan. Szabó Otmár. 2. Magyar nyelv. Heti 5 óra. Elbeszélő prózai és verses olvasmányok a népmese, a klasszikus mythus, a magyar történeti monda és történelem s a közélet köréből. Értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás, tartalmi magyarázás, az olvasmányok tartalmának szabadon való elbeszélése; könyv nélkül tanúit versek szavalása. — Nyelvtan: a határozók magyarázása; összetett szerkezetű mondatok taglalása, mellérendelt és alárendelt mondatok viszonya. Szóképzés. Synonymák egybeállítása az olvasmányok alapján. — Két hetenkint Írásbeli dolgozat; 15 iskolai, a nyelvtan tüzetes gyakorlására; 6 házi, az olvasmányok érdekesb részleteinek és verses elbeszélések tartalmának szabadon való leírására. — Kk. Szvorényi József: Olvasmányok. II. — Simonyi Zsigmond: Kis magyar nyelvtan. — Tanár: Kassnba Domokos. 3. Latin nyelv. Heti 7 óra. Róma történetének II. része (I.—XXXVIII.) s az 1—34. sz. magyar mondatcsoportok fordítása alapján a fő- és mellékmondatok megkülönböztetése kötőszók szerint. — Az I. oszt. nyelvtani anyag ismétlése után, az alaktan befejezése, főleg: a genus-szabályok, a teljes conjugatio (perf.- és sup.-képzés); a szóképzés elemei. A szókincs bővítése, az olvasmány alapján, szó-
