Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1885
Tartalomjegyzék
3 Képzeljünk a szemgolyón át egy egyenes vonalat, mely a szaru- hártya tetőpontjától kezdve a pupilla s a szenigolyó középpontján át egész a szem hátulsó faláig terjed. Ez a szem tengelye. A szem- golyón belül a szemtengely vége a retina egy kisded, alig 1 mm. átmérőjű foltocskájának középpontjára esik. melynek, aranysárga sziné- től, sárga folt a neve. A sárga folt a szaruhártyától mintegy 23, a szemlencsétől pedig 17 mm.-nyi távolságra fekszik. A látó idegek a sárgafolt középpontján alul mintegy 2 mm.-nyire hatolnak a szemgolyóba. A szemgolyó a látás idegein kivül még tapintó és mozgató idegekkel is kellőképen el van látva. Sokszerű mozgásainak eszközlésére pedig hat izom szolgál, melyek a szemgolyó körül a tülökhártyához vannak nőve. Ez izmok önkéntesek ugyan, a két szemgolyó azonban úgynevezett rokonszenves (sympathikus) mozgásokat végez, tudniillik ép és egészséges állapotban egyidejűleg mind a két szemgolyó tengelye mintegy ösztönszerüleg mindig egy ugyanazon pontra irányul. Az arc felől a szemgolyó nyílt részének védelmére a szefn- pillák szolgálnak. A szempillák összezárhatok és szétnyithatók. A nyitott pillák metszése mandula-alakú s a szem fehérétől övezett szemcsillagot tárja fel. A pillákat főképen két izom mozgatja; a pillák bezárúlását s összehúzódását, a gyűrű-izom, a felső pillának az alsóról való fölemelését, vagyis a pillák megnyílását pedig a pillaemelő izom hajtja végre. A szempillák gyorsan egymásra következő bezáratása s fölnyilása a pillantás; ennek gyakori ismétlődése a pislogás. Az időtartam, mely alatt egy pillantás végbemegy, a pillanat. Pillantás közben a szempillák erősebb s szokatlanabb összerán- gása: huny őri tás, mely a szem kifejező tekintete által kisérve kacsintássá válik. A pillák széleit néha két-háromszorosan a pillaszőrök szegélyezik, melyek szintén arra rendelvék, hogy a szemet a portól, rovaroktól stb. lehetőleg védjék. Hasonló szolgálatot tesznek a szemüreg fölött ivkoszorút alkotó szemöldök is, melyek főképen a szemekre nézve igen ártalmas homlok-izzadmány felfogására s elvezetésére hivatvák. A szempillák belsejét nyálkahártya, úgynevezett kötő hártya borítja. Ebben vannak az ugymondott Meibomféle mirigyek, melyeknek nyílásai, mint apró pontocskák, a pillaszőrök mögött láthatók. Az e mirigyekből kiválasztott nedv pislogás által a szemgolyókat folyvást nedves állapotban tartja, azokat a portól megmossa, s a szemeknek fényt kölcsönöz. Agg korban a szemek fénytelensége a Meibomféle mirigyek kiapadásának következménye. A könyek a szemzugban fekvő könymirigyekből válnak ki, s a két pilla belső szögletén sötét pontokként látható könycsatorna-nyilá-
