Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1885
Tartalomjegyzék
25 vagy letipor; mely meghódítja a sziveket, s porba sújtja a bűnöst? Mely vezércsillagként kalauzol magasztos tettek véghezvitelében, s nagy erények gyakorlásában; vagy véres fáklyaként rettentő bűnök sötét útját világítja meg rémes lángjával? Mely a szenvedélyeket őrületig fokozza; melynek föláldozzuk az életet, s odadobjuk a becsületet? . . Honnét van az, hogy némely ember tekintetét nem bírjuk ki- állaiii ? Minő hatalom az a szemekben, mely megver, megigéz, megbabonáz? Mi adja az állatszeliditőnek ama bűverőt, hogy tekintete egyetlen villanatával a fenevadakat megfékezi, engedelmességre, meghu- nyászkodásra készti, s lábaihoz parancsolja? Hol veszi az óriáskígyó, az anakonda ama varázshatalmat, hogy merev tekintetével elbűvölt zsákmánya önként rohan torkába? . . . De lássuk a részleteket. Kezdjük a szemöldöknél. A szemöldök szilié rendszerint a hajéval egyezik, de nem ritkán sötétebb emennél, s ez esetben árnyalata, miként a pillaszőröké is, az arcvonásoknak határozottabb jelleget, a tekintetnek bizonyos erőt, erélyt kölcsönöz. A szemöldök szálai a nőknél s az ifjú korban finomabbak, lágyabbak mint a férfiaknál s az előhaladt korban, mikor is némely szálai eldurvulnak, túlságosan megnőnek, s mint a serték erősen elétolakodván, az arczot elkomoritják. A szemöldök a homlok- izmok által mozgathatók. Hypocrates szerint a lélek állapota némileg már a szemöldökben nyilatkozik. Egyetlen mozdulatával helyeslünk, vagy ellenzünk, igenlünk vagy tagadunk. A szemöldök gyakran árulója a gőgnek» nagyravágyásnak. Könnyű vérű, derűit kedélyű embereknél a szemöldök emelkedett; komoly gondolkodó egyéneknél mélyen aláereszkedő, mint Newton arcképén láthatni. — A homlok középbarázdája felé emelkedő, s végei felé aláhajló szemöldök méla kedületet árúi el. A szemöldök lágy, sima ívben hajló vonala a szelíd lelkűlet, — redőzött, szaggatott, cikázó ive heves, komor indulatok jele. Herder amazt „a béke szivárványának,“ ezt „a harag villámának“ nevezi, mely utóbbi, uralkodó, komor indulatoknál a homlokredőkkel együtt maradandó leszen. A szem pillák metszésének aránya, a metszésvonalnak s az arcélnek egymás iránt való fekvése szintén érdekes vonásokat nyújtanak a lelkidet fölismeréséhez. A két vonal rendszerint épszögletben keresztezi egymást. Hegyes szögű metszésük, mint az éjszaki lakóknál tapasztalni, — állatiasságra, nyerseségre mutat. A szempilláknak aránylag hosszú metszése érzelgő, epedő lelkűiéiről tanúskodik. Keleten a női szépség egyik főkellékének tartják a hosszú pillametszést; s azért azt fólmetszés által szokták meghosszabbítani. Rövid pillametszet, nagy, kerek tágulással, állatiasság jellege, s rendszerint athlétai termetű, epés vérmérsékletű, — de nem ritkán nagy szellemű 4
