Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1883
Tartalomjegyzék
42 magyarok eredete és honfoglalása. A koldúsgyermek. Az Isten. Tavaszi élet. Lehet e szeretnünk a rossz embert is ? Az öregek iránti tisztelet. A megható vasárnap. A hód. A kukuk. — Versek: Az almafa és rakottya. Az oltvány. A beteg gyermek. A nyugtalan gyermek. Hamvazó szerda. Vásáríia. Húsvéti ajándék. Az apostol. Eletszabá- lyok. Az anya emlékszava. A betlehemi pásztorfiú. A sillyedés. Keve- háza. — Nyelvtan: Egyszerű mondat és mondatrészek; fó- és mellék mondatok megkülönböztetése. A teljes alaktan. Szóképzés és szóösz- szetétel. Kéthetenkint Írásbeli dolgozat. — Kk. Szvorényi József: Olvasmányok. I. — Dr. Simonyi Zsigmond: Kis magyar nyelvtan. 3. Latin nyelv. Heti 7 óra. Olvasmányul s elemzéssel egybekötött fordításúi fölvétettek: Róma története I —XXXVI-ig terjedő szakasz. A magyar mondatokból 1 —15-ig egészen; 16—36-ig válogatott mondatok latinra fordítása. Ez olvasmányok alapján előadatott: a latin helyes olvasás és irás begyakorlása, a declinatio, praepositiók, comparatio, névmások, számnevek, a csel. és szenv. alkatú coniugatio. Az egyes egészet képező részletek befejezése után az olvasmány alapján tárgyalt nyelvtani tünemények rendszeres összeállítása. Szavak és szócsoportok emlézése. — Beeinlézésre fölvétettek a VII—XVI-ik darabok. Nov. hótól kezdve hetenkint iskolai gyakorlat, összesen 22, melyeknek tárgyát az előadott nyelvtani részek begyakorlására szolgáló magyar mondatok latinra fordítása képezte. — Kk. Bartal-Malmosy: Latin gyakorló-könyv és Latin alaktan. 4. Földrajz. Heti 4 óra. Magyarország és a földközi tengert környező országok természeti viszonyai, s ezeknek leírása után: a városok és vidékek néprajza, a lakosok főbb foglalkozásának ismertetése, nemkülönben a nevezetesebb föld- és kőzetnemek, jellemző növények s állatok leírása. Megfelelő földkép rajzolása. — Kk. Brózik- Paszlavszky: A magyar királyság és a földközi tenger környéke. 5. Számtan. Heti 3 óra. A tizedes számrendszer. A négy számolási művelet egész számokkal, tizedes és közönséges törtekkel. A métermérték ismertetése, időszámítás, svéd próba. — Kk. Szász Károly: Száinitástan. I. 6. Rajzoló mértan. Heti 3 óra. Sikmértani elemek: pontok, vonalak és szögek fekvései és mérési viszonyai. A legfontosabb síkidomok tulajdonságai és alakítása: u. m. három-, négy-, és sokszög, és a kör; átmérő és húr; központi s kerületi szögek; érintő és két kör érintője; körülirt sokszögek. Két kör viszonyos helyzete; érintés, metszés. Egybevágó, hasonló és egyenlő területű három- és sokszögek, symmetrikus fekvés és idomok. Terület-mérés. Csigavonal, kigyóvonal, tojásidom és kerülők rajzolása. A mértani ékítmény-rajzolás elemei a tanár által a fali-táblán előrajzolt, rendszeresen haladó ábrák.
