Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1883
Tartalomjegyzék
A görög műveltség, tudomány és művészet az ókorban mintaképül szolgált; a görögök politikai élete in eg határozott alkotmány által volt rendezve; náluk a közgazdaság ipar, kereskedelem virágzott. A gyakorlati rómaiak műveltsége is jelentékeny volt; harcias nép voltak ugyan első sorban, de a társadalmi és anyagi érdekeknek is serény ápolói; és midőn hatalmukat kiterjesztették az akkor ismert világ majd minden részére, elvitték műveltségüket magukkal és civilizáló befolyást gyakoroltak más népekre is. Az emberi szellem nem mondhatott le természetéről. A mit az egyik oldalon elvesztett, meg akarta nyerni a másikon. Elvesztette az erkölcsi alapot, azért kárpótlást keres eljátszott erkölcsi szabadságáért, és ott reméli azt föltalálhatni, hol a holt, az akaratnélküli természet kénytelen a szellem igényeihez alkalmazkodni. Innét magyarázandó a tudományok után való fáradhatatlan törekvés; mert ezen az úton akarák az ókor nagy szellemei visszanyerni az igazságot, mely vallási öntudatukból elveszett. Innét a nagy tevékenység a politikai élet tökéletesb kifejlesztésében. Az erkölcsi erény birtokából kiestek; tehát a polgári erényben iparkodtak maguknak kárpótlást szerezni. Innét a buzgalom az élet anyagi szépítése és finomítása körűi; mert hiszen a belső boldogság, a vallás-erkölcsi élet eme szép virága, eltűnt; tehát a külső élet anyagi gyönyöreiben kerestek legalább kárpótlást. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ezen népek mindezek dacára nem juthattak volna ilyen magas műveltségre ha a régi vallás-erkölcsi hagyományok végkép kivesztek volna. Mert tudnunk kell, hogy a népeknél általában, de különösen a keleti kultur-népeknél minél mesz- szebb megyünk vissza vallásuk történetében, annál több igazság tartalmat lelünk fel bennük. így van ez a keletieknél, igy a görögöknél és rómaiaknál. Első sorban mondhatni ezt a művészetre és költészetre, mint a melyek eredetileg vallásos szelleműek voltak; ezen szellem lengte őket át,, ez kölcsönzött nekik eszményiséget. De a pogány kultúra nemsokára szakított ezen vallási és erkölcsi alappal, a minek aztán az lett eredménye, hogy műveltsége nélkülözte a benső igazságot, elveszett belőle az eszményi mag s erkölcsi tartalom. Méltassuk csak egy kis figyelemre műveltségűk egyes ágait. A bölcseleti szellem kétségkívül nagyszerűt müveit a görögöknél. Plato és Aristoteles még ma is a csodálat tárgyai. Ámde a bölcsészeti gondolkodás nagyszerű vívmányai mellett ott áll a tévely száz meg száz alakban, hogy ismét tönkre tegye azt, mit előbb a bölcselet igazság gyanánt megállapított. Mennyi sötét pont van magának az eszményi Platónak és a különben élesen látó Aristotelesnek rendszerében! elég csak rámutatni az előbbinek eszményi államára, és az utób- binak azon tanítására, mely szerint maga a természet rendelte ezeket vagy amazokat rabszolgákká, mert ezek — úgymond — annyival
