Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1883
Tartalomjegyzék
10 6 illesztette be a tudomány zárkövét s emelte 'azt a tökély pontjára. A bukás előtt itt is a kevélység járt. Mi pedig az ember önistenitését illeti, e tan oly képtelen, és annyira ellenkezik az öntudattal és természetes érzettel. íiogy még a hitnélküliek és a kinyilatkoztatott vallás legnagyobb ellenségei közűi is sokan elpártoltak tőle, és a divatos materialismusban kisérték meg a természet vagyis anyag istenitését, mely legalább a Hegel bölcsészeiének alapúi szolgáló emberi hiúságot kizárja.“ Végig tekintettünk röviden ama három rendszeren, melyek a mindenség problémájának megfejtésén fáradoztak. És mi az eredmény? Lerombolta az egyik úgy, mint a másik a természetes viszonyt Isten, természet és ember között; tönkre tették az Isten, természet és az ember eszméjét; nem hoztak világosságba egyetlen kérdést sem; nem ismerték meg a kutatók az igazságot és igy nem is tehette ez őket szabadokká. A helyes tudomány megcáfolta ugyan őket, ellenmondásaikkal önmaguk ásták meg sirjokat, a jobb lelkek visszariadtak, ellökték maguktól; de észrevétlenül átszivárogtak tanaik a társadalom azon rétegeibe, melyek bölcselkedni nem igen, csak tenni szoktak: behatoltak a nép közé, és itt megtennék ama gyümölcsöket, melyeket okvetlenül meg kell vala teremniük. A legtöbb modern társadalmi ellenség: socialismus, communismus, anarchismus, niliilismus stb. gyakorlati kifejezései e téves tanoknak. A jelen államellenes mozgalmak mind megannyi kísérletek, e tanoknak az életben érvényesítésére. Mily leplezetlenül hirdetik manap, a szomorú tapasztalatok dacára, az atheista tanokat, kivált azon nemzet tudósai, mely magát kiválólag k ul t u r - n e m z e t ne k szereti nevezni, erre példát- szolgáltat Duboc ily című könyve: „Das Leben ohne Gott.“ Első látszatra azt hinné az ember, hogy a cim csal, s hogy annak szerzője talán az Isten nélküli életnek silányságát akarja feltüntetni. A szerző nemcsak tényt konstatál, hanem egyenesen kívánatosnak tartja ezen tényt, — az életet Isten nélkül. A könyv irányának jelzésére szolgáljon itt néhány sor. Bevezetésében ezeket mondja: „Der Atheismus ist eine Thatsache in dem Geistesleben der Gegenwart und von dieser Thatsache gehen die nachfolgenden Untersuchungen ans.“ És tovább: „Man kann von unserer Zeit aussagen, dass die unbewussten Atheisten in ihr eine ganz ausserordentliche starke, ihre Reihen immer vermehrende Vertretung finden.“ „Lenni vagy nem lenni — ha valahol, úgy első sorban a vallás, a hit terén is azon kérdés, melyet nem lehet elkerülni. Kiválóan fontos azonban ez akkor, ha a természettudomány oly alapra helyez bennünket, melyen egy anyag nélkül létező s ható szellemi lénynek fölvevésére egy hüvelyknyi széles tér sem marad. . . Felállíthatjuk e tételt: ha mindennek dacára van Isten, akkor világosabban kellett volna magát, létét illetőleg kifejeznie; mert a hogy alkotva
