Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1882

Tartalomjegyzék

7

Először is kellő világításba helyezi a vállalat jelentőségét és fontosságát. — Megmutatja aztán, hogy ezen fontos és bősikerű vállalat foganatosítása nem oly nehéz; s hogy az ügy útjában fekvő akadályok, jól latolva, csekélyek s könnyen legyőzhetek. Külső veszélytől nincs mit tartani. — Azonban az eredmény nemcsak nagy, elnyerése nemcsak hogy könnyű, hanem biztos is: ez a harmadik pont tartalma. — Minden vállalatnak meg van a maga ideje, s kívánatos, hogy ezen idő kedvező is legyen; a jelen vállalatra nincs kedvezőbb idő mint a mostani ; tehát a minek e tekintetben történni kell, az történjék meg csakhamar: ezt mutatja ki a 4-ik pontjában az emlékirat. — De legyen bár a dolog még oly nagy, könnyű, biztos és időszerű is, mégis halogatandó volna, ha nem volna jogos is egyszersmind. Erről kezeskedik az 5-ik pont, azon egyszerű kijelentéssel, hogy az ily vállalat, mint Egyiptom elfoglalása Francziaország által, világtörténeti haladást von maga után: a kereszténység és polgárosodás terjeszkedését.

Francziaország az első, döntő hatalmi állásra vágyik Európában s a hegemóniára a kereszténységben. E czél elérésére nincs jobb eszköz, mint Egyiptom elfoglalása, mert egyik eszköz sem nagyszerűbb, könnyebb, veszélytelenebb, időszerűbb s alkalmasabb a tengeri és kereskedelmi hatalom megalapítására. Egyszersmind egyik sem dicsőségesebb. Ez eszközt megragadni annyi, mint Nagy Sándort utánozni.

Egyiptom, a csodák és bölcseség őshona, kezdettől fogva a legnagyobb világtörténelmi fontossággal bírt. E jelentősége mindig újból bebizonyodott, a perzsa, görög, római, arabs hadjáratokban. A legnagyobb hódítók nevei fiizvék össze Egyiptom nevével: Kambises, Sándor, Pompejus, Caesar, Antonius, Augusztus, Omar nevei. Itt jutott befejezésre a perzsa világbirodalom; itt kérésé Sándor az övének központját ; itt akará Pompejus ujja szervezni vert hadát; e tartományt nevezé Augusztus az ő provineziájának; ez szolgált a római birodalom magtárául.

Az arabs hódítások Egyiptomot a szaraczenok birtokába ejtették. E birtok vala oka annak, hogy a keresztes hadak a szent földet ismételten elvesztették, ez egyedül oka annak, hogy az islam mostanig föntartotta magát.

Az angol-franczia keresztes hadjáratkor egy arabs fogoly azt jóslá a franczia királynak, hogy Egyiptom bírása nélkül a keresztes háborúk sikertelenek lesznek. Fülöp Ágost tehát el akará foglalni az országot, azonban oroszlánszívű Rikhard ellenezte. Háromszor szándékolá és ki- sérlé meg a kereszténység Egyiptom elfoglalását: III. Incze, sz. Lajos és Ximenes bibornok alatt. Hanem az első hadjárat a keresztény vezérek egyenetlenségén tört meg; a másik azért nem sikerült, mert elővigyázatlanul nagyon benyomult a tartomány belsejébe; végre a bar-