Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1880
40 háza.“ „Sz. László király.“ „Latium és Róma hősei.“ „A görög hitregéből.“ stb. — Szavalásra kiszemelt darabok: „Vásárfia“ (Garay J.) „Az apostol“ (u. a.) „Madárfészek“ (Tompa M.) „A szegény és gazdag (u. attól). „Rege a csodaszarvasról“ (részlet). „Keveliáza“ (részlet). — Kéthetenkint írásbeli dolgozat, a tanítás időszerinti anyagához mért tárgygyal. — Kk. Szvorényi J. Olvasmányok I. Dr. Simonyi Zs. Magyar nyelvtan mondattani alapon I. k. 3. Latin nyel v. Heti 6 óra. A latin helyesolvasás és irás begyakorlása után a tőrendszeren alapuló névragozás. A névszók neme jelentés, tő és nomin. esetbeli végződés szerint. A melléknévi jelző és fokozásának esetei és módjai. A számnévi jelző. — A névmások. — A határozók (praepositiók), melléknévi és névmási határozók. — A cselekvő ige; felosztása; a személyragok, a főbb mód- és időalakoknak és jelzőiknek megismertetése. — Olvasmány: Róma története (I—XXV.); az előforduló szavak megtanulása, az igealakoknál a főbb (idő- és mód-) alakok elsorolásával. — Az élőszóbeli előadás gyakorlására egyes részleteket a növendékek könyv nélkül tanultak meg. — Hetenkint isk. dolgozat, illetőleg extemporale. — Kk. Bartal A. és Malmossy K. Latin Alaktan és Gyakorlóló könyv. 4. Rajzoltató földrajz. Heti 2 óra. A magyar birodalom földrajzi fekvése; hegyrendszerei,' folyam- és dombvidékei, lakosainak foglalkozása; a magyar birodalom termékei. A földközi tenger meden- czéje. — Kk. Visontay: Magyarorsz. s a földközi tenger körületének leírása. 5. Természetrajz. Heti 2 óra. Az állattanból főleg a ge- rinczes állatoknak, s a növénytanból élő példákban szemléltethető növényeknek ismertetése a pontos terminológia és tüzetes leírás gyakorlására. Kk. Kriesch János: A természetrajz elemei. 6. Számta n. Heti 4 óra. Számtan: A tizedes számrendszer; az alsóbb fokú négy mivelet, tekintettel a nagyobb számokkal való míve- letek begyakorlására; a közéletben eléfordulóbb mértékek és pénznemek ismertetése; begyakorlások a méterrendszerben; a számok oszthatósága; a közöns. törtekkel való négy alsó művelet, tekintettel a fejszámolásra; a kettős tétel. — Kk. Szász Károly: Számításiam I. 7. Rajzoló mértan. Heti 3 óra. Sikmértani elemek: pontok, vonalak, és szögek fekvései és mérési viszonyai. A legfontosabb síkidomok tulajdonságai és alakítása: u. m. három-, négy-, és sokszög, és a kör; átmérő és húr; központi s kerületi szögek; érintő és két kör érintője; körülirt sokszögek. Két kör viszonyos helyzete; érintés, metszés. Egybevágó, hasonló és egyenlő területű három- és sokszögek, symmetricus fekvés és idomok. Terület-mérés. Csigavonal, kigyóvonal, tojásidom és kerülék rajzolása. A mértani ékítmény-rajzolás elemei a tanár által a fali táblán előrajzolt rendszeresen haladó ábrák.
