Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1879
51 Földtan: földünk időszakai. — Kk. Kriesch János: A természetrajz vezérfonala. Ásványtan és földtan. 7. Mennyiségtan. Heti 3 óra. Algebrai előismeretek. Összeadás kivonás algebrai egész számokkal. Sokszorozás egész számokkal; különös tekintettel a kéttagúak összegének és különbségének szorozatára. továbbá a kéttagúak négyzetének és köbének képzésére. Osztás egész számokkal, kiterjeszkedve a geometriai haladványok képletére. Ugyané négy alapművelet algebrai tört mennyiségekkel. Első fokú, egyismeretlenű egyenletek, kapcsolatban az arányok tanával. — Kk. Mocnik-Arenstein: Betűszámtan. 8. Rajzoló mértan. Heti 8 óra. Constructiv planimetria. Egyenes vonalú idomok. Űsszeillőségi, symmetriai és hasonlósági tételek; a terület-meghatározás, különösen a területek átalakítása. A görbe vonalú idomok körül a körtan kibővitése és a kortanból folyó legfontosabb constructiv feladatok. A mértan alkalmazása a rajzolás és felméréseknél, u. m. az idomok másolata, a térkép-rajzolás. Folytatólag ékítmények rajzolása: a mäander, összetettebb alakzataiban; a mór szalagdisz és az arab sik- diszitmények néhány egyszerűbb rendszere. A gót rozetták különböző alakjai; az egyenes vonalok és körök sokféle combinatiói. Az ékitményes domború minták rajzolása. V. Osztály. Osztályfőnök: Szeykora Károly. 1. Vallás tan. Heti 1 óra. A vallás és kinyilatkoztatás átalában; a kinyilatkoztatás forrása és isteni jellege; a Krisztus által alapított s hivatásának betöltésére képesített egyház. — Kk. : Vincze Ambró : Hittan. I. Rész. 2. Magyar nyelv. Heti 8 óra. Az elbeszélő és lantos költői mű- formák vázlatos és csoportosított összehasonlitó ismertetése, olvasmányok alapján. Stilisztika. Havonként 1 házi irásb. dolgozat, a tanult elmélettel összefüggő tárgyakkal. Részint kijelölt, részint szabadon választott költemények szavalása. — Arany Toldijának olvasása. — Kk. Szvorényi: Ékesszólást. Magy. irod. szemelv. II. R. Toldival; Névy: Stilisztika II. R. 3. Latin nyelv és irod. Heti 6 óra. Olvasmányul s fordításúi nyelvtani és tárgyi értelmezés kíséretében fölvétettek: a) Livius életrajza s irodalmi működésének ismertetése után 1 —29-ik terjedő olvasmányi darabok, a szebb helyek beemléztettek. — b) Ovidius életrajzának s irodalmi működésének ismertetése után: Métám. lib. I. A négy világkor 89—150. vv. A gigások harcza az istenek ellen. I. 151—162. vv. Az istenek gyűlése. Met. I. 163—252. vv. Az özönvíz. Deucalion és Pyrrha Met. 1. 253— 415. vv. — Phaeton és a Helidák. Met. II. 1—236 vv. Daedalus és Icarus. Met. Vili. 183—235. vv. Trist. I. 3. Az elválás. Az első három és a két utolsó darab kívülről is betanultattak. — c) Irályképző gyakorlatpki
