Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878
53 dás és egyéb tünemény, melyet az eldobott kő mozgása közben esetleg keltett, ismét mozgássá változnék és egy közös erővel egyesülve a kőre előbbi mozgásával épen ellentett irányban hatna, úgy annak eredeti helyzetébe kellene visszatérnie. Más szóval, a munka eleven erővé változott. Ez az, mit az esély megmaradása elvének nevezünk, vagy mit Newton az actio egyenlősége elvének mondott. — A legújabb kutatásoknak az a czéljok: minden tüneményben az eleven erő és a végzett munka közti egyenértéket feltalálni. Az egyszerű gépeknél rég ismeretes ez összefüggés. De azon tüneményeknél, melyek a legapróbb testrészecskék vagy az aether mozgásából erednek, nagy nehézségekkel jár. Az ily tünemények rendszerint igen ösz- szetettek; érzékeink sokszor tökéletlenek, eszközeink a legtöbbször igen durvák ily rendkívül finom processusok észlelésére. Az ilyféle észlelések — mint láttuk — még sem tartoznak a lehetetlenségek közé; sőt e részben már is nevezetes lépések tétettek. Az anyagrészecsek azon mozgása, mely érzékeinknek mint hő jelentkezik, máris meglepő összhangzásba hozatott a mechanicai elvekkel. A hő munka-egyenértéke elég közelitőleg meg van állapítva ; a villamosság, delejesség és vegyfolyamok által okozott munka szintén meghatározható. Lassankint, vagy inkább rohamos lépésekben oda jut a természettudomány, hogy a mechanica egyszerű elveivel fog minden tüneményt, — melyek megfejtésére eddig különböző erőket kelle felvennie, — megvilágositani; ki fogja találni a tünemények kapcsait és egymásközti ösz- szefüggését, előre meghatározza a körülményeket, melyek közt bizonyos jelenségek keletkeznek és másra változnak, ott is, hová szemünk soha sem hatolhat. Minden erőnyilatkozást az anyagra és a mozgásra visszavinni, ez a természettudomány újabb irányának nagyszerű feladata. Ebben áll az erő egysége. A fáradhatlan kutatók az adatok egész halmazát hozták már felszínre. Minden nap uj és uj adattal szaporítja azokat. A testtömecsek mechanikája manap azon ponton áll, melyen az égtan mechanieája állott Kepler idejében, a mikor az égi testek mozgásának egyes törvényei már ismertek valának s csak az alaptörvény hiányzott még, melyet Newton mondott ki. Most is egy lángeszű Newtonra van szüksége a tudománynak, ki a szétszórt adatokat összefűzze, rendezze és egy általános törvény felfedezésével minden tüneménynek közös alapot vessen. H) 14) Seeclii „Die Einheit der Naturkräfte." 363—372. — A már említett munkák között ezen tárgyhoz „Az erők egységéről“ igen nevezetes mű az idézett: „Die Verwandschaft der Naturkräfte, von Dr. W. E. Grove." Braunschweig 1871. Különösen emeli ezen jeles mű becsét az, hogy végén 258—265 lapokon az általa idézett állítások eredeti forrásait, sőt lapjait, kiadásait elsorolja. Müvének 5-ik lapján az ókor nézeteit mondja el, s azonnal az eredeti forrásokra utal, igy: findet hierzu Anleitung im zweiten Buche der Physik des Aristoteles, und in den drei ersten Bänden seiner Metaphysik etc. — 6-ik lapon idézi Bacó-t. Novum orgánum. Beh. II. Aphorismen 5. 6. stb. s igy 100-näl több jeles művet idézve tágas tért nyit az idevágó irodalom megismerésére. Hox-vá/tib. Zsigmond,.
