Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878
34 a fény legbonyolultabb tüneményeit is egyszerűen, minden keresettség nélkül megfejteni képesek vagyunk: mégis a fény mibenlétéről némely kérdés megfejtése nehézségekkel jár. Mi ezen természeterő működését minden irányban észreveszszük ugyan. így látjuk a nap fényét, ha a nap teljes pompában az ég boltozatán áll, aranysugarait a földre önti, a kies tájakat feleleveníti; vannak mégis tünemények, melyeknek megoldásához alig férünk; de nem kell azért az akadályoktól visszarettennünk; munka, bátorság, kitartás a felmerülő kételyek minden felhőjét eloszlatják, a sötétben való va- koskodást, tapogatódzást megszüntetik. A fénytan mai állása szerint a fény lényegét korántsem magában az anyagban, hanem az összes mindenséget és a testek belsejét, legcsekélyebb lyukacsait betöltő leb (aether) rezgési állapotában keresi; a fény tehát nem egyéb a leb sajátszerü mozgásánál, és így a fénytünemények teljesen a rezgés törvényei alá esnek. A leb legcsekélyebb részecskéi is folytonos rezgésben lévén, ha elég gyorsan terjednek, szemünk ideghártyájáig hatolnak, bennünk a fény érzetét gerjesztik. Természetes összhangzatban áll ezen feltevéssel azon körülmény, hogy minden világitó test a lebet erős rezgésbe hozza, az erős rezgés igen hatályos fényt, a gyenge rezgés gyenge fényt nemzenek, habár egyiknek úgy, mint a másiknak, tökéletesen egyenlő sebessége vagyon, t. i. másodperczenként 42,000 mérföld. A fény tehát, a tudomány mai állása szerint, nem különös anyag, hanem az anyag rezgése, mely bizonyos viszonyok szerint fényt, más körülmények között hőt hozhat létre, sőt villamosságot is. Ezek nyomán nem tévedünk, ha a leb rezgését a lég rezgésével, azaz a fényt a hanggal, a szemet a füllel hasonlítják ösz- sze. A rezgő húr az őt környező légben sürüdést és ritkulást hoz létre, a húr az előtte levő léget összenyomja, összesüriti, maga után pedig légüres tért hagy, ezen ismételt időszaki, de szabályos mozgásban a lég sebessége terjed m. perczenként 333 méterrel, mig fülünkhöz jut; a dobhártyához ütőd- vén, további terjedése által bennünk a hang vagy zönge érzetét gerjeszti. A mozgásba hozott lég hatása a hallszervre a hang oka, a mozgásba hozott leb hatása a látszervre a fény oka. Lég, vagy más anyag nélkül, mely a test rezgőmozgását fülünkbe hozza, nincs hang. Mint a hangzó test semminemű hallási anyagot nem lövel ki magából, hanem egyedül a lég mozgását okozza; úgy a világitó test sem bocsát ki magából világitó anyagot, hanem megzavarja a leb egyensúlyát és annak rezgését létesíti. Hang csak akkor származik, ha a rezgések lökései gyorsan és rendszeresen követik egymást; a rezgések gyors, de rendetlen sorából csak zörgés, recsegés, csörömpölés stb. származhatik. A zönge magassága a bizonyos meghatározott időben végzett rezgések számától függ; minél magasabb a zönge, annál nagyobb a rezgésszám; minél alacsonyabb a zönge, annál kisebb a rezgési szám egy másodpercz alatt; ha a rezgésszám kisebb 16-nál, vagy Savart szerint 8-nál, ez a zönge hallhatósága határát túllépte ; valamint, ha a zönge 24—36 ezer között váltakozik. A minta hangvilla rezgései számát 1859-ben a hangvilla
