Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878
19 I. Szerény értekezésünk első tárgya a mozgásnak hővé, és megfordítva, a hőnek mozgássá változása leend. Lehetőleg népszerüleg s példákkal, és ezt részint azért, mert ezen tárgyat, mely kellő bőséggel iskolailag nem tárgyalható, tanítványaim jól elsajátíthassák ; részint, hogy a természettudomány nagyobb körben terjedjen azoknál is , kik abban kevésbbé jártasak. De e tekintetből szükséges volt kerülni az elemzéseket, s az egész értekezést a messze terjedő hányolásokból ki kellett vetkeztetni, a nélkül azonban, hogy a tudomány igazságának csak egy ága is csorbulást szenvedjen. Ezenfelül, hol alapelvekről van szó, azok mennyiségtani úton be nem bizonyíthatók; mert a mennyiségtan az alapelvekből állíthat elő következményeket, szolgáltathat bucses eszközöket a bebizonyításra, de az első elméleti alapokat nem képes bebizonyítani. írom tehát népszerüleg példák és kísérletekkel, mindenütt a tudomány mai állása szerint igyekezvén adni értekezésemet. De itt is jó lesz egyet-mást mondani. Midőn a természetben előforduló törvények és tünemények a tudományos vizsgálódás tárgyát képezik, azt lehetne gondolni, hogy azok vizsgálása, megbeszélése, az emberi érzés birodalmán kiviil esnek és egyedül a hideg számoló ész világánál volnának azok kereshetők. De még sincs ez mindig igy. A búvár szivét is műtermébe viszi, s így az érzés az észtől el nem választható. Ennélfogva lehetséges, hogy a tudományos nézetek megvitatásából a szenvedély és izgatottságok egész rendszerezett csatája fejlődik ki. így történt a fénytanban a kiömlési (emissio) és hüllámzási (undulatio) elmélet megvitatásánál; igy, volt nézetkülönbség s csatározás a villamosságnál a Volta-oszlopban keringő roham származásáról. Mit ezen értekezésben első rangú tudósok nyomain összegyűjtöttem, talán rendezésem után némely rész meg fogja ütni a mértéket; s más részt, meglehet, középszerűnek fog maradni, vagy egyes részletek a tévedés bélyegét is magukon fogják hordani, de a hiba helyrehozása, az útbaigazítás reám nézve nem lehet sikertelen, mert a jó akaratból származott figyelmeztetés kimondja, mire kellett volna vigyázni, a botlás kikerülése végett. Helyesen jegyzi meg Faraday: „Húsz évi munka szükséges a természettani dolgokban, mig e téren férfiúvá növi ki magát az ember; addig csak gyermekkorban volt.“ ') Hogy mindenki iránt igazságosak legyünk s az eredeti forrásnál kezdjük, halljuk először is Rumford grófot, ki már 1798-ban január 25-dikén értekezést olvasott fel a hőről, mely súrlódás által keletkezik ; ezzel a vizsgálódások egész sorát nyitá meg, az óta a természettudósok előkelőbb- jeit foglalkoztatta. Mint az ágyufuró intézet vezetője Münchenben legélénkebben lepetett meg különféle hőfejlődések által, melyek itt mutatkoztak. Ez által további vizsgálódásokra inditatott, melyeknek eredményeit eléterjeszté. *) L. Faraday und seine Entdeckungen. Von J. Tyndall Braunschweig, 1870.
