Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1877
20 bennünket legközelebb környező rétegek, azután állati rostokból, lószőrből, tollúból, pehelyből. gyapjúból, pamutból, szalmából stb. a távolabbi rétegek. Az ágynak is szellősnek s egyszersmind melegnek kell lenni. Mi testünkkel melegítjük az ágyat nemkülönben mint ruháinkat, s az ágy melegíti a benne alulról fölfelé folyton áramló léget. A meleget szabályozó rétegek itt hatásosabbak mint minden egyéb ruházatban, melyet nappal hordunk, a mi két oknál fogva szükséges: először teljes nyugalomban és alvásban az anyagcsere tetemesen alászáll, s kevesebb hő fejlődik ki, és akkor testünk vízszintes fekvésben az emelkedő légáramlat által jobban kihűl, mint a függőleges állásban, midőn az alsó részek melegéből a felsőknek valami mindig javára esik. Az ágy melege nagyobb anyagcsere nélkül is csekélyebb hőfejlődés s tökéletes nyugvás mellett lecsendesíti a benső szerveket, melyek e szerint mintegy kipihenik magokat. Innen érthető, hogy az ágy főfontosságú készülék hő- és v é r-h á z- tartásunkra nézve. Ki több nap egymás után ágyban nem alhatik, az nem csak roszúl nyugszik, hanem nem ritkán tetemes zavarokat is szenved hőgazdálkodásában, melyektől különben az ágy megóvná. Fölemlítem ezt, és kiemelem azért is, hogy jótékonyságunk a szegények iránt ne csupán azoknak táplálásukra, lakásukra s közönséges ruházásukra szorítkozzék, hanem azoknak ágyokra, az egészség föntartására ezen nélkülözhetetlen ruhakószülékre is kiterjedjen. Mindazzal a mit eddig a ruházat ügyében töredékesen előadtam, koránt sincsen minden kimerítve, de azért mégis hiszem, hogy oly lényeges pontokat érintettem, hogy a figyelmes olvasó e tárgy fontosságáról meggyőződhetett. A mi öltözékeink a fegyverek, melyekkel a polgárosodott ember a légkör ellen, a mennyiben az reá nézve ellenséges, harcol, s azt meghódítja. Valami egészen természetes, sőt mondhatnám ösztönszerű, hogy minden rendszerető ember tart valamit a rendes öltözékre, melynek mellesleg szépnek is kell lenni; csakhogy annak célját jobban kell fölfognunk mint eddig; minden cifraság csak mellékes dolog legyen, a divatnak soha sem szabad főuralomra jutnia; a szabó az öltözékek célját ollója alá ne vegye. Mai napság minden irányban az új után kapkodunk, új után a ruházatban és építésben; de a mi régi nézeteinkkel soha semmi újra nem jutunk. Új nézőpontok pedig ezen irányban, a ruházat és lakás céljának s működésének új s tökéletesebb belátásából fejlődhetnek ki. A külső alakok a cél és működések ismeretétől föltételeztetnek, a ruházat célját és működéseit pedig csak elméleti tanúlmányok által ismerjük meg. Csak midőn a fölül, közepén és alul csapó vízierőművek kerekei mozgásának helyes elméletével bírt az emberi nem, jött az a vizpergetyű föltalálására. Talán a jövő kor eszközei a mi hőgazdálkodásunk vezetésére nem kevésbbé fognak különbözni a mieinktől a jelenben, mint a vizpergetyű különbözik a régi malomkeréktől, vagy egy gőzgép mozgása a lótaposásától, ügetésétől.
