Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1877
18 légben. Az úgynevezett légmentes ruhadarabokat az orvosok csuzos bán- talmak ellen sokszor ajánlják, mert ily esetben a hő elvezetés jobban van gátolva, és ezen eljárás jótékony hatásúnak bizonyult be. Fordítsuk most figyelmünket ruhaanyagaink azon viszonyaira, a melyekben azok vannak a vízhez, mely azoknak működését részszerint erősen megváltoztatja. A mi ruhánk anyagai mint nedvszívók, a légkörből bizonyos mennyiségű nedűt szívnak be. Ez a nedvszívó tulajdonság, mely különböző testeknél igen különböző nagyságú, a lég hőmérsékének fogytával nő, úgy hogy azok 0°-nál mind több nedűt sűrítenek, mint magasabb hő- mérsékeknél. Részszerint a lég nedvtartalmától is függ az, úgy hogy egy nedvszívó test 20 C. fokú légben több nedűt vesz fel, ha ezen lég vízpárával majd egészen telítve van, mint ha az telített pontjától messze távol vagyon. Ezen viszonyok a mi ruhánk anyagaira nézve még csak igen tökéletlenül vannak kipuhatolva. Az eddig tett kísérletekből mindenek előtt föltűnik, hogy a gyapjúszövetek nedvszívó tulajdonsága sokkal nagyobb mint a vászonszöveteké; de a vászon a szívott nedvtartalmat viszonylag sebesebben átváltoztatja mint a gyapjú, azaz: amaz hamarabb szárad, mint ez. Minél inkább kiszóríttatik a lég a viz által valamely kelméből, annál kevésbbé tarthat az meleget, annál jobban vezeti a hőt; innen van a könnyű meghűlés nedves ruhákban, innen van az úgynevezett nedves hideg kellemetlen érzése. Ha mi hideg és száraz légben a szabadba megyünk, gyakran korántsem fázunk annyira, mint ha épen oly hideg, de sokkal nedvesebb légben megyünk ki. Utóbbi esetben ruháink is nedvesebbek lesznek s akkor több hőt vezetnek el. Ezen mennyiségeket nem kell kicsinylentink. Kettenkofer kísérlete szerint 1000 súlyrész flanell egy pincebeli légben 157 súlyrésznyi, tehát majd 16 százalék nedvet vett föl. Ha már egy egész gyapjúszövetű öltözék súlyát 10 fontra teszszük, a nedvszívás által lekötött víz súlya iy2 fontra mehet, minek elpárolgására 420000 hőegység szükségeltetik. A mint nedvszívás által átnedvesedik a vászon és flanell, úgy átnedvesedik vízzel való locsolás által is. A vászon igen könnyen nedvese- dik, gyorsan szívja föl a vizet, a gyapjú sokkal lassúbban; a vízből a vászon kevesebbet vesz föl mint a gyapjú, de a vászon sokkal gyorsabban teszi azt. A lenvászon könnyen felszívja a vizet, gyapjú szövettel nehezebben megy az. Épen így az elpárolgásnál a vászon fölszinéről gyorsabban párolog el a víz mint a gyapjú fölszinéről. Ha vásznat és flanellt vízbe mártunk, s azután kézzel addig facsarjuk, míg többé egy csöpp sem jön ki belőlök, 1000 résznyi száraz darabban igen különböző meny- nyiségfl viz tartatik föl, a vászonban t. i. ezerre 740, a flanellban pedig 913 rész. De még sokkal nagyobb különbség mutatkozik a vízmennyiségekben, melyek ugyanazon idő alatt a nedves vászonból és nedves flanellból elpárolognak.
