Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1877
15 talán kérdésbe jöhetne, ha vájjon a ruházat anyagának természete, minősége, vagy színe szerint, föls/inének elsugárzó tehetsége nem volna-e igen különböző. Erre nézve dr. Krieger, azon csekély számú orvosok egyike, kik a ruházatra nézve valamivel köz elebb körülnéztek, kísérleteket tett a gyapjún, selymen, pamuton, vásznon és kauosukon, és semmi lényeges különbséget nem talált bennök. A hő elfogadására a színnek sines semmi lényeges befolyása, ezen utón a fekete köntös által sem több, sem kevesebb hőt nem vesztünk mint a fehér vagy kék által. De máskép áll a dolog a hősugarak fölvételére nézve, melyeket a világító testek, vagy a földi tuzlángok bocsátanak ki; itt már mutatkozik különbség, mely ugyan az egyenlő szinti ru- hakelmékné] nem igen feltűnő, de a különböző színeknél már tetemes. Innen van, a mit már kiki tapasztalhatott, hogy nyárban a nap, ha reánk süt, leginkább íölmelegit ha feketében, s legkevésbbé, ha fehérben vagyunk öltözve. Ha eddig a felöltözött ember hövesztésénél legközelebb csak a sugárzás általi veszteséget vettük szemügyre, a másik két utat egyelőre figyelmen kívül hagyván, azt lehet még kérdezni, mennyire lassíttatik a sugárzás általi hőelfolyás, a mint a hőnek a felöltözött ember felszínéről több ruharétegen kell körösztűl hatolnia, mielőtt a legfelsőről ismét tova sugározhatnék? S ez tulajdonkép az anyag és a kelme hővezetési képességéről való kérdés. Megjegyzésre méltó, hogy mindeddig oly kevéssé vették figyelembe e kérdést az exact tudományok álláspontjáról, hogy annak megfejtésére mind ekkoráig is alig tettek valami kísérletet. Ismerjük a különféle fémeknek, ásvány- neműeknek, és az ezüst, réz, vas, mészpát, ón, szén stb. vegytani öszszekötte- téseinek hővezető viszonyait, de nem ismerjük a gyapjúét, vászonét, bőrét. Krieger meghatározta, hogy egy meleg vizzel megtöltött bádog henger mennyivel veszt el kevesebb hőt bizonyos idő alatt, ha az valamely kelmeréteggel, mely szorosan rajta fekszik, egyszeresen vagy kétszeresen güngyölittetik körül. Minthogy t. i. a sugárzás általi hő vesztés mind a két esetben egyenlő marad, a kétszeres burkolatnál eredményezett különbség nem lehet egyéb, mint a vezetés általi hővesztés késleltetése. Úgy de az ezen kísérleteknél felvett különféle kelmék meglepőleg csekély különbséget adtak. Ezen kísérletekkel tehát a ruha- kelmék hővesztésének egész kérdése koránt sincs megoldva; egy azonban mégis kétségtelenül kitűnt, tudniillik, hogy a főkülönbségek nem a kelmék állaga és súlya hanem azok alakja és térfogata áltál fóltételeztetnek. Vékony selyem szövet és vastag selyem szövet, finom vászon és durva vászon ugyanazon állag s egyenlő térfogat mellett súlyban sem any- nyira különbözők, hogy különböző vezetés által a hőelfolyást gátolják, a kétszeres kelme rétegnél meg 10 százalékkal sem lévén az kevesebb, mint az egyszeresnél. Megmutatható továbbá, hogy az anyag állaga egészen egyenlő
