Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1877
II test sugárzás által igen kevés hői közölhet a hidegebb tárgyakkal, s midőn a környező lég hőmérséke időnként az emberi vér hőmérsékét igen megközelíti, sőt némelykor, legalább néhány órára, fölül is múlja, akkor az európai emberre gyakran tikkasztó a hőség, s az időnkinti fürdést nem tekintve, nincs az ellen más menedéke mint az árnyék, s a legyező használata. Az árnyék az általa födött területet nem hagyja annyira fölmele- gülni, mennyire a nap által sütött környék fölmelegszik. Minden hőmér- séki különbség pedig az egymáshoz közelfekvő légrétegek közt légmozgást, légáramlatokat okoz, mert az egyenlőtlenül meleg légrétegek egyenlőtlen súlyúak, tehát egyensúlyban nem lévén, annak megzavarását mozgás által igyekeznek kiegyenlíteni. Mindenki könnyen meggyőződhetik erről, a ki nyáron, midőn különben a lég nyugodt, egy ideig a naptól sütött, majd felváltva egy felhőtől beárnyékolt téren, mezőn vagy réten keresztül megy. Mig a nap reánk süt, a légnek semmi mozgását nem érezzük, teljes szélcsend van de mihelyt a felhő, vagy valamely ház avagy fa árnyékába jövünk, azonnal némi gyenge szellő keletkezik körülöttünk. Az árnyék tehát nem csak azért becses, hogy tolunk az egyenes napsugarakat visszatartja, hanem azért is, hogy a beárnyékolt hely szellőzését előmozdítja. A legyező ugyanazon irányban hat. Az indiai félsziget déli részén az év bizonyos időszakaiban minden tehetősebb angol egy pár benszülöttet tart, mint szolgát, kik lakásán a legyező gépet folytonosan mozgásban tartják, hogy a mozgásban lévő lég az idegent szaporított vezetés és elpárolgás által a túlságos bőtől megfoszsza. Midőn a lég melegebb mint vérünk, például 40° 0, mi a forró öv alatt a nap néhány órájában nem ritkán megesik, s hol az embernek mégis léteznie kell, nevezetesen, ha a ház falai nem eléggé hősek, az ember egészen az elpárolgás általi hővesztésre van utalva, annak hatása pedig egyebek közt lényegesen attól is függ, mily száraz vagy nedves már a bennünket körülvevő lég. Mennél szárazabb a lég, annál több nedvet tud az a mi bőrünktől s a mi lélegző szerveinktől vagy szándékosan megnedvesitett környezetünktől elvonni, s az által ezen az utón annál több hőt is elvenni, — mennél nedvesebb, annál kevesebbet. Hogy fogalmunk legyen, azon különbségről, melyről mennyiség tekintetében itt szó van, vegyük fontolóra a lélekzés általi hüvűlést a beszitt lég különböző hőmérséke s különböző nedvessége mellett. Egyenlő testi állapotban 0° és 30° C. mellett a mi lélekzési szükségletünk egészen egyenlő, mitfönnebb említett fölvételünkkel egyezőleg 24 óra alatt 9000 literre teszünk. Számítások szerint a felnőtt ember lélekzés által veszt 293040 hőegységet, ha a lélekzett lég 0° hőmérsékű s egészen száraz ; 279090 hőegységet, ha ugyanaz felényire van vizpárával terhelve; és 265050, ha egészen terhelve van. A különbség a minimum és maximum közt körülbelül 28000 hőegység, tehát az összes hőelfolyásnak még nem 1. százaléka . . . 30° C. hőmérsékű lég lélekzése által pedig vesztünk 274050 hőegységet, ha a lég 2*
