Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1876

24 szellem. *) Szemere által (Hiller egy német dalának fordításában, már 1811) elsőben használva; gr. Dessewffy József merész, de nagyon szépnek talált fohász-n, Gyarmathy Sámuel mosoly-a, Yandza korány-a stb. legelőször bemutatva mind megannyi eseményke tárgyát képezi vala. Szóalkotásaiban Szemere majdnem kizárólag csak a képzésre szorít­kozik. Kurtításaiból alig több, mint az ábránd és zöm ismeretes. Uj kép­zéseinél gyakrabban nyúl a szóforditáshoz (v. ö. hulla : cadaver, a cado; nedély: humor; napla, -ász: journal, -ist stb.); hanem első sorban az analógiát tartja mindenütt szem előtt, éspedig némelykor a belső, fogalmi analógiát is az alakihoz kötve. így alkotja ezeket: jogorva: rechthaber, a mogorva (népsz.) alaki s fogalmi hasonosságára; simárd: politikus, a c s a 1 á r dóra (egyszersm. ford.); gyalók v. gyalga : pedant (egyszersm. ford.) a mi hók- és b a 1 g a-éra; csélszég: possentreiber a csél-(csapó) és (fél-)szég után stb. Ö hozta szóba a Kazinczy utján elterjedt túl- ösz- szetéti részt is (táhnerész); míg hasonló kísérlete a német fos-nak med-del (meddő-bői, pl. ész-med: vernunftlos) visszaadásában nem kaphatott lábra. Végre, a szótöknek Lugasy által számos példákban felmutatott s nyelvünk­ben félreismerhetlen magyar- megye r-féle belképződési módját (v. ö. máz, méz, mész; kup-a, köp-ű, kap-tár; fordít, fer-dít, fúr, fér-kezik: furakozik, fér-eg: wurm, für-ge, für-geteg stb.) összes újítóink között — ha mégis Barczafalvi szünnep-ét kiveszszük — egyedül Szemere veszi kí­sérletbe az egy nepigle v. -l'ó: ephemer (göcsejb. is : nepestig) szavában. Legyen följegyezve még itt, a mit őmaga oly szívesen emlegetett, hogy ,mondva1 nem többször, mint csak kétszer csinált szót: a már említett jellem-ok, unokaöcscse, Bertalan, óhajtására, s eszély-1 meg eszélyes-1 a gr. Széchenyi Istvánéra. Tetszett mindkettőnek a magáé; de még jobban utóbb Széchenyinek a Münch, codexben akkortájt fölfedezett ildom és ildo­mos, melyekre maga Szemere figyelmeztette őt. Ezek is, azok is keletre találtak s forogtak mindaddig, míg az átlátszóbb eszély a merevült ildom fölé kerekedvén, ez, mint k 1 u g h e i t, elesett.s) r) A Spiritus és Universitas kitételére, 1811-ben, Puky jutalmat tűzött ki. Kazinczy az elsőre (a régi szellet-bői, kellem hasonlatára) a szellem-et alkotta; utóbbira pedig a Verseghitől már felvetett egyetem-et ajánlotta. 2) Képzéseinek bővebb jellemzésére szolgáljanak még: botrány, dalnok. diador: triumphator, eszmény : ideál, erély, -es; elnök, -öl; gyámnok (Rév. és Sánd. 1st. gyám); gúnynevezet (ma: -név); gyermeteg: naiv; hatály; ipar (előbb mn.), irodalom; jutány, -os (előbb : jutalmas); kalandor; kedély, -es; lóverseny; modor : manier; máglya, (= nép­szóból : rogus-ra); regény (rege : régi dal, tövéből; regét már előbb Kaz. erzählungra ajánlotta); szerv, -ez, -ezet; szilárd; színész; szobrász (a régi szobor-ból. MA.); telep (előbb: gyarmat. Kulcsár, Kaz.); tömb: gruppe; titkár; ünnepély; zsarnok stb. — Toldy a „Magy. költ. kézikönyvébe (II. 146.) közöl néhányat Szemere szavaiból, melyek közöl azonban divat, mint: mode, már Sándor Istvánnál eléjő; s kegyed-et csak Révai, félté­kenyt Kazinczy után használja. Végül: máglyát a rakás átalánosb fogalomról a ro­gus-ra, s a régi ipar: industrius tulaj donságnevet főnévvé, — csak átalkalmazza.

Next

/
Thumbnails
Contents