Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1875
26 lassú, több napig tartó emelkedése tartós száraz időre, lassú esése tartós esőzésre mutat, úgy, hogy meglehetős bizonyossággal mondhatni, hogy: „a mennyi nap alatt emelkedik a higany a tartós rósz időben, ugyanannyi napig sülyed a tartós jó időben.“ 4. Ha a higany magas állás és meleg idő mellett valamennyire hirtelen vissza esik, vihart jelez, s a vihar közel vagyon, ha a higany ismét emelkedik. Az utóbbi esetben a vihar után jó idő következik. Ha a vihar alatt a higany nem emelkedik, még záporok következnek. Ezek a légmérő általi időjelekre vonatkozó legfontosabb szabályok, melyek azonban csak jó állapotban levő légmérőn észlelhetők. Ha az üvegcsőben a higany fölött lég vagyon, mit annak szándékosan eszközölt emelkedéséből ismerhetni meg, amennyiben akkor a cső higanynyal nem egészen telik meg, az ilyen hibás légmérő gyakran tévedésbe hoz. Azért is a légmérő által nyújtott időjelek igazolására, nagyobb biztonság okáért, azok még a többi idöjelekkel egybevetendők. Ha mind öszhangzanak, ráhagyhatja magát az ember, és pedig annál inkább, minél inkább öszhangzanak valamennyi időjelek. A természettudósoknak van még egy más eszközük, a nedvmérő (psychrometer), melynek figyelése által a légmérőt ellenőrzik, s melynek segélyével még azt is kiszámíthatjuk, mennyi víz van a légkörben, tehát azt is: mennyi viz eshetik le a bekövetkezendő esővel. Az ilynemű műszerek között legismeretesebb August berlini tanár (1825.) nedv- vagy nedvhidegmérője. II. A s z e 1 e k. A szél tudvalevőleg jó, vagy rósz időt hoz. Az első, a mi itt figyelembe veendő, az a szél iránya. Ha a nyugati szél éjszakira fordul, még néhány zápor lehet, de már a felhők ritkulnak, s az ég kiderül ; — ha ismét nyugatira szökik vissza, megint és még több eső következik; de ha észak-keletibe megy át, akkor marad, vagy lesz tiszta és száraz, napfénynyel; s ha észak-keletiből lassan megyen át keletibe, a száraz idő tartós marad. Ha északi, úgy észak-keleti szél mellett köd keletkezik, melyet az le nem nyom, két vagy három napra eső következik keletről, mely két, három napig tart. Ha a keleti szél délkeletibe megyen át, nem fog az sokáig ezen irányban fújni, hanem csakhamar [délire átmenni. A déli szél pedig mindig esőt hoz, ámbár ez gyakran csak a bekövetkező délnyugati széllel áll be. A délnyugati szélnek átmenete nyugatira tiszta időt ugyan még nem hirdet, de igen alábbhagyást az esőzésben. Tehát a déli, délnyugati és nyugati szelek valóban esőt hozó szelek. A déli szél meghozza, a délnyugati lecsapja az esőt, mely a nyugati széllel végére hajlik. Az északi szél elszéleszti, az észak-keleti nem tűri, hanem száraz mint a keleti. A délkeleti csak út a szárazból a nedvesre. A mi a szél erősségét illeti, a következő szabályok érvényesek : 1. A szélcsend nem sokára bekövetkezendő időváltozást jelent. 2. Mérsékelt szól állandó jó, vagy rósz időre mutat. 3. Erős szelek, bármely égtájról jője- nek, időváltozást hoznak; azonban az őszi és tavaszi, valamint általában a
