Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1874
4 már az imént is említett melegségi részletek helyett is, új meg új hőmennyiséget teremt a testnek. Végre a hőnek negyedik része, mint egy soha nem változó alap, az egész testben letéve van, a mely általában állati melegnek mondatik, és a melyben biztosítékát bírja a test azon hőmérsékletre nézve, melyre elkerülhetlenül szükségök van az egyes szerveknek, hogy müködésöket rendben minden zavar nélkül végezhessék. Minden állatra nézve meg van határozva azon szükséges höalap, melyet ezután mindig állati melegnek fogunk mondani, melynek kisebbedése, vagy nagyobbodása az egész test szerveinek működésére kihatva, épugy a munka végzésének túlsiettetése, mint annak túllassításában jelentkezik, és a test kóros állapotának annál biztosabb jele, miután épen ezen állati melegség fokának megváltozása idézte elő a kóros állapotot. Ezen állandó állati meleg egyszersmind az, miről már mondottuk , hogy a körülfekvő közegtől majd mindig elütő, és mit úgyszólván mint esetlegest tekinthetünk az általános után Ítélve, ha a közeg és valamely állat testének melegségi foka egymásnak teljesen megfelel. Érdekes és fontos tárgya volt a tudósok kutatásának kitudni és megismerni az embernek úgy mint egyes állatoknak melegét, és nyomozásuknak meg is lön eléggé megnyugtató és szép eredménye. Az eljárás az állati test melegének megmérésénél a következő. Egy igen érzékeny kis hőmérőt vesznek, és ennek gombját a nyelv alá helyezik; azután a száj zárva marad mindaddig, mig csak legkisebb emelkedés mutatkozik a hőmérőn. Midőn emelkedni teljesen megszűnt már, a jelzett legmagasabb állás mutatja az illető állat melegségének fokát. Ez az emberre nézve számtalanszor tett kísérletek nyomán 37'5" C-ra tétetik. A hónalj alatt mérve 36’5—37'5 C. között ingadozik. És rendes körülmények közt e hőfokot az emberre nézve változni nem látjuk, bármely éghajlat alatt lakik is. Azonban itt elütök a tudósok véleményei; és csakugyan tapasztalatilag már sikerült kimutatni, hogy ba nem is sokat, de gyakorol mégis némi befolyást az éghajlat az állati melegre, az emberre nézve. Nevezetes e téren amaz ismert angol kitűnőségnek, Da- vynak kísérlete. 0 Angolhonból Ceylonba hajózván, hosszas tengeri útját az előbb fölhozottak biztos kikutatására forditá, és szép eredményekre is jutott. A hajós legényeken a test melegének meghatározására különböző szélességi fok alatt ismételten kisérletet tett az imént leírt módon, és azt találta, hogy minél forróbb éghajlat alá jutnak, annál inkább jelentkezik a test melegének emelkedése is, de mégis oly jelentéktelenül, hogy a legnagyobb emelkedés nem volt még egy teljes C. fok sem. Mindazonáltal ez is elég arra, hogy kimutatva legyen, miszerint az éghajlat csekély befolyással mégis bír az állati test melegére. De evvel azért nem jöttünk önmagunkkal ellenkezésbe, midőn előbb azt állítottuk, hogy az állati meleg elütő a közegtől; ezt állítjuk és erősítjük most is, mert midőn elismerjük, hogy az állati melegre az éghajlat csekély befolyással van, nem mondjuk azt, sőt tagadjuk, hogy a meleg és a közeg hőfoka egymással egyenlő volna. Ugyancsak Davy utazása közben más éghajlat benszülötteivel is tett kísérleteket. így a hottentottok, a malaiak, a Madagascart és Mozambique-ot lakó négerek, Ceylon lakói, és a csupán növényi táplálékkal élő Buddha-vallásu papok stb. mások voltak, kiken többször tette kísérleteit. Mindenütt az egyformaság volt a túljellemzö, és a test melegének fokai közt nem igen talált különbséget. A legalacsonyabb hőfokot Jóremény-fokánál tapasztalta két hottentotton, mi is Sö’S“ C. volt; a legmagasabbat pedig két kis fiúnál Colombóban, 38-9" C. kik közül az egyik 8, a másik 12 éves volt. De itt állapodjunk meg egy kissé, és beszéljünk közelebbről számokkal: „Felnőtt ember, ki rendesen táplálkozik, 24 óra alatt annyi meleget termel, mely elég volna 460 mázsa jéghideg víznek folforralására. Ily nagyfokú melegtermelés mellett a szervezet rövid időn túlságosan megmelegednék, ha melegétől folytonosan meg nem szabadulhatna, a mi az u. n. lázas állapotban meg is történik, midőn a túlhevült szervezet, épen úgy, mint a túlfűtött gőzgép, képtelenné válik a normális munkára. Szerencsére e túlhevülés rendes körülmények között nem történhetik meg. A termelt melegnek 77'5 százaléka a bőrön távolodik el a testből: részint a környező testekre való meleg elvezetés és kisugárzás által, részint pedig az által, hogy az izzadó mirigyek váladékainak elpárolgatására fordíttatik. Más 19-9 százalék a tüdőkön át távozik a testből, amennyiben részint a belehelt hideg levegő megmelegítésére fordíttatik, részint pedig viz elpárologtatásra; 2'6 százalék végre a gyomorba és belekbe jutott eleségek fölmelegi- tésében vész el.“ Davy az állatokon is többszörös kisérleteket tett, és az ö jegyzései után ismerünk némely nevezetes adatokat a különböző állatok testi melegéről. Az emlősök közöl legalacsonyabb hőfokot talált Colombóban 26-5“ C. légmérséklet mellett a tigrisnél: 37‘2" C. fokot; míg ellenben a legmagasabb állati meleget ugyancsak Colombóban 30" C. mellett a majom tanusített, t. i. 39-7 C. fokot. A tigrishez legközelebb állt az arabs ló 37’5 C. fokkal és az elefánt ugyanennyivel, mig a majmot legjobban megközelíti a kutya, macska és az ökör 38-9 C. fokkal.
