Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1871

3 300“' állásának magasságául 516.24 toiset 281“'-nak „ 800.19 „ 270"'-nak „ 973.12 „ A csekély eltérés, mely jelen eredmény s a tábla közt látható, a kerekszám miatti javításon fölül talán onnan is származik, hogy La Place a lég tengerszinti és 0°lt hévmérsékii sűrűségét 10501.2-nél többel vette kisebbnek a hason hömérsékü higanyénál ; szerinte ugyanis a higany sűrűsége úgy áll a lég sűrűségéhez, mint 10539 az 1-hez; és ha jelen elméleti számításban 1050P2 helyett 10539-et teszünk, akkor hányolásunk tökéletesen összevág La Place táblázatával. Fentebbi számítás ismét fölteszi, hogy 12°R-nél tör­ténjék a mérés; de minthogy ez mindenkor nem lehet­séges, szükséges volt, hogy a táblán a 12°R-nél na­gyobb, vagy kisebb hévmérsék miatti javításról is gon­doskodva legyen. Erre nézve a tábla utolsó hasábja szolgál, mely kiszámítva tartalmazza a lég minden ma­gasságához, mely a táblán előfordul, annak l°R-nek megfelelő hökiterjedését; nevezetesen a légsulymérö 337 vonal állásának megfelelő 12.87° magasságú légoszlopra 1°R miatti kiterjedés 12.87 X 0.0047 =- 0.06; vagy: 336'“ légsni. állásnál 25.77 X 0.0047 0.12 38.72 X 0.0047 517.95 X 0.0047 802.10 X 0.0047 975.53 X 0.0047 0.18 2.45 3.79 4.61 335'“ „ 300'“ „ 281“' 270'“ miként a táblán látható. A végső hasáb számai tehát az irányukban irt ma­gasságnak 1°R miatti térfogat-nagyulását jelentik, mely számokat tehát, ha a hőfokkülönbség -f- 12 fölött na­gyobb 1-nél, ezen különbséggel megszorozva kell a már ismert magassághoz adni, ha azonban a hévmérsék -j- 12° alatt van, akkor ezen szorzat levonandó. Ha pedig két hely magasságát vetjük össze s azok tengerszinti magasságának különbségéből egymás közti fekvési kü­lönbségüket keressük akkor a két hely középhömérsékét kell vennünk, s e szerint a -j- 12° fölötti vagy alatti javitást végeznünk. Mivel továbbá képletünk ismét azt tételezi föl, hogy a légsulymérö higanya is állandó 12°R hömérsékü, azért a higany hévmérsékében előforduló változatok szinte megfelelő utólagos javitást igényelnek; mit is tábláza­tunk olyképen eszközöl, hogy a higany hévmérsékei a két észleled helyen megméretvén a nyert magasságok­hoz adatnak, miáltal a térfogat változásából származó eltérések kiegyenlittetnek. Ha azonban mindkét helyen a higany hömérséke egyenlő, az utóbbi műtét fölösleges. Végre mivel a légsulymérö tizedes, paránymérővel van nagyobb pontosság végett ellátva, melynek segélyé­vel egy vonal tizedrészeit is mérjük, és mivel e tizedré- szek igen nagy fontosságúak, ezen tized miatti javítás szinte felveendő volt a táblába. Vegyünk például két egymásután következő légsulyméröi állást vonalokban p. 337"' és 336"' ezek közt a különbség egy vonal; a ne­kik megfelelő magasságok a táblán: 12.87, 25.72°, melyek már 12.85°-kal különböznek egymástól, a mi pedig nem csekélység; a vonalok törtrészei nagy fontos­ságúak tehát a hányolásnak csak megközelítő pontos­ságára is. Az erre vonatkozó javitást pedig nyerjük a következőkép. Tudjuk a táblából: egyik vonaltól a kö­vetkezőig mennyivel szaporodik a harmadik rovatban álló magasság, ezen szaporodás az egy vonalnak meg­felelő magasság, melynek tizedrésze a kívánt >/,„ miatti javitást adja. P. 337'" és 336'“ magasságai közt a kü­lönbség 12.85°, ennek tizedrésze 1.285 vagy P29 s ezen szám látható a negyedik rovatban is, egy tized utáni javítás név alatt; ha pedig nem egy, hanem több tized van kérdésben, természetes, hogy az egy tized utáni ja­vítás a tizedek számával szorzandó, és a szorzat az egész vonaloknak megfelelő magasságból levonandó. Ezen elmélet mennyiségtan! kifejezését adja La Place-nak köv. képlete : M = 10 000 (log 388 — log b) -j- —^°°°-(10g 338- log b) /' ~~t~ ‘ — 13^ —j- T. mely képlet azonban csak egy helynek tengerszin fölötti magasságát adja, Ha a mérés nem a 45. szélességi fok alatt törté­nik, akkor jelen képlethez a legnagyobb pontosság ked­véért, még a következő tényező is 1+0.0026.cos 2 t, melyben 'C a szélességi fokokat jelenti, kapcsolandó, azon megjegyzéssel, hogy ha a mérési hely szélességi foka 45°-nál kisebb, -j- jegy, ha pedig nagyobb, — jegy hasz­náltassák. Ezen tényezőt azonban akkor, ha a mérési földrajzi szélesség a 45°-tól keveset különbözik, mellőzni is lehet, sőt ha a hányolás arányszámok segélyével tör­ténik , soha sem szükség annak arányszámát is fölke­resni ; hanem Hessler szerint elegendő, ha a többi ténye­zők arányszámainak összege annyiszor 0.00004 mennyi­séggel kisebbitetik vagy nagyobbitatik, a mennyi fokkal nagyobb vagy kisebb a mérési hely szélessége 45°-nál. A szélesség miatti javítás Gauss számításain alapszik. Ha végre a meghatározandó magasság akkora volna, hogy miatta a nehézségi erő működése és a lég nedves- ségi állapota érezhető változást szenvedne, akkor Aubu- isson javaslata szerint nem 59790, hanem 59870 lenne alkalmazandó.

Next

/
Thumbnails
Contents