Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1871
14 a villamos vegybontási utón képezett ozon különbözik attól, mely villamszikra átütésével származik száraz éle- nyen keresztül. Baumert 1853-ban több kísérlet után állította azt, dacára annak, hogy mindkettő, bár hasonlít egymáshoz, mégis két különböző állomány volna, nevezetesen a villám — vegyfblbontásnál könföléleg — 110a, villamszikrával pedig hihetőleg azon anyag származik, mely vízzel az említett föléleget adja. Ezen nézetkülönbség vezethette tovább Schönbeint mélyebben beható tanulmányozásra, és az eddiginél érzékenyebb kémszer feltalálására, és ez sikerült is neki; a fönnebb leirt kémszert még vasólecs-só oldattal vegyítette, ez oly érzékeny, hogy a könföléleg tartalmát 0.0000002 részületé- ben is kimutatja. Ily módon sikerült Schönbeinnak bebizonyítani, miszerint bármi módon fejlesztetik ki viz vagy vizg'öz jelenlétében ozon, akkor hydrogenföléleg is támad. Eddig az ozon fölötti nyomozások kevés kivétellel kielégítő jelemmel bírtak. Hibás kísérletek tétettek ugyan, s azokra, mint valami önként érthető tényekre, helytelen elméletek alapittattak. Schönbein Faradayboz 1858 jun. 25-röl kelt levelében egy uj hypothesis felállítását kockáztatta, melyhez ö azóta hü maradt s melynek védői soha sem hiányoztak. 0 az élenynek két különböző s ellentett nemét, nemleges és igenleges élenyt vévé föl. Schönbein az ozonképzödést következőleg veszi fel: „A közönséges éleny anyagilag egynemű — katalytikus hatás által egymásba átváltoztatható — kettős parányok- ból összetett állomány; e parányok különféle mtitételek és vegyfolyamok által egymástól elválasztatván vegyi ellentétességgel bírnak. Az éleny egy részét ózonnak a másikat antozonnak nevezi: az egyik jele (-), a másiké (+); mindkettőből a közönséges 0 származván, szerinte tehát a közönséges éleny tömecsei egy — ozon és egy -f- antozon parányból állnak, miből e két légnem ellentétes természete és egyesülési vágya önként következik. A tapasztalatok igazolják azt is, ha az ozon képződést gyorsítani akarjuk , a villamuton felbontandó vízhez Chromsavat vagy cselfölélegsavat — M« O l/2 (Mn 3 07 ) — keverjünk; mert ez által a felbontott viz antozona egyesül a savak ozonával. Több test száraz élenyben csak nehezen élegttl, azonban vízzel érintkezvén, igenis; ez talán igy magyarázható: az éleny vízzel keveredvén alkalmasabb lesz, mint légállapotban volt, Schönbein pedig azon nézetben van, miszerint a viz főszerepe ez: a HO-nak (+)boz nagy hajlama van, és igy a lég élenye felbomlik (t) és (-)ra, és igy amaz HO -|- (t), ez pedig vízzel érintkező test élegének képződésére fordittatik, az élegülés folyama tehát nem igen egyszerű dolog, és oda utaltatnak a vegyészek, hogy ezen fontos tárgyra kellő figyelmet fordítsanak. Most ismét uj felfedezések elősorolására jövünk. 1860-ban Andrews és Tait Péter a „Philosophical Transactions“ című folyóiratban egy értekezést tettek közzé: az ozon térméretü viszonyai fölött, mclyis Schönbein eredeti felfedezése óta jelent meg, és ez a kérdéses tárgy fölötti emlékiratok között legfontosabbnak tekinthető. Nevezett szerzők azt találták, hogy az ozon képződése alatt a villamos kisütésnek az élenyen való keresztül menete által némi összehúzódás áll be, s ez által az ózonnak sűrűbbnek kell lenni, mint az élenynek, éspedig ha az ozon — ha ez csupán módosított élenynek tekintetik — legalább 50—56-szor sűrűbb a körlégnél. Hevítés, ha ez rövid ideig tart, de 270(>C-ra rúg, megszünteti az összehúzódást, s ekkor semmi ozonhatás sem vehető észre: bármily módon képződjék ozon vagyis tevékeny éleny, az közönségessé változik; hasonló történik akkor is, ha az ozont ezüstéleggel mangan- és ólom- föléleggel keverjük. De ezen kísérletek Andrews és Tait- et ismét új felfedezésekre vezették : tekintve az ozon összehúzódását, mely puszta módosulás alig lehet, tekintve, hogy az összetett légek közt is vannak, melyek térmei változást szenvednek, mint az éleny: szeretik hinni, hogy az éleny nem egyszerű test, hanem vil- lamhatás által egy ismeretlen elemre és ozonra bontatik fel. Dr. (Idling éles elméjét más ut vezette a feladat egyszerű megoldására. Hogy ezen megoldás becsét méltányolhassuk, szükséges a gázok természetének elméleti fogalmát nem felednünk. Minden gáz részecskékből áll, melyek tömecseknelc neveztetnek. Minden gáz tömecse egyenlő nagyságú s ugyanazon hévmérsék s ugyanazon nyomás mellett valamely adott térmében és ugyanazon számmal foglaltatik. Innen minden gázok physical műveletek p. a hévmérsék vagy nyomás emelkedése vagy csökkenése által egyenlő módon illettéinek. A gázok közötti különbség egészen a tömecsek természetétől, vagy úgyszólván ázok alkatától függ. A tömecsek valóságban nem egyebek, mint aZ utolsó feloszthatlan parányok halmazai. A parányok természete , száma és sorozata valamely tömecsben határozzák meg annak súlyát és tulajdonát. Az elemi tömecsek csak egynemű parányokat foglalnak magukban, mig azok száma a különböző elemekben különböző. így a higany tömecse és még néhány más elem csak egy parányi foglal magában, *) a köneny éleny, hamany stb. *) Újabb nézetek szerint, alapos okunk van felvenni az elemi testeknél is, hogy tömecsök legalább két egymással szorosan egybeftizött parányból áll ; egy könenytömecs p. két köneny-parányból, egy kéntömecs , két parány kénből áll. Egyes parányok önállólag nem is állhatnak meg, hanem egyedül vegyi összeköttetésben más parányokkal, tömecsekké egyesülve. A vegyi egyesület megszűntével, a szabaddá lett egyes atomoknak kiváló hajlamuk van uj egytiletet kötni —. status
