Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1871

11

II. A bécsi meteor, intézet táblája után.

Légs. állás 0° bévmérsékre vezetve.

325.5 — 1.425 - 324.075 = 324.08

334.8 — 1.694 333.106 -- 333.11

324.08 — 333.11 8,97

324.08-töl felfelé egy-egy vonalnak megfelel : 12.98 — 0.04 X 0.08 0.0032 12.9768

333.11-töl lefelé = 12.66 — 0.04 X 0.11 0.0044

— 12.6556

12.9768 + 12.6556 - 25.6324 = 12.8162

¥ 2

12.8162 X 8.97 114.961

114.961 X 0.095 10.881

114.961 10.881 125.842

125.842 X 6 - 755.052 bécsi láb.

III. Millimeteres tábla után.

734.3 — 0.169 X 19 = 3.211 = 731.089

755.4 _ 0.1737 X 22 - 3.8214 751.579

20.49

731.089 folf. egv-egy millimtnek megf.

• 5.757 — 0.Ö89 X 0.007 0.0006 ■ 5.756

751.579-töl lefelé 5.61 — 0.007 — 5.61 — 0.004 ■■■= 5.606

5.756 + 5.606 11.362 5.68

2 2 5.68X20.49 = 116.18 116.18 X 0.095 = 11

127.18 bécsi öl — 763.08'.

2. AZ OZON FEJLŐDÉSÉRŐL

1774-dik évben fedezé föl Priestley az élenyt és csakhamar valamennyi európai vegyészek foglalkozának az újon talált elem csodáival. Az ily módon előidézett rendszeres kutatásokon kívül, melyek oly nemes gyümölcsöt hoztak, számos elkülönzött kísérletek is tétettek; s ezek közöl egy, miután szorosabb tanulmányozás tárgyává tétetett, legfőbb fontosságú vala. 1785-ben Van Marum kiválólag a villamosság tanulmányozására adta magát; azon gondolatra jött, hogy élenyen villanyszík- rákat bocsásson keresztül, valószínűleg puszta kísérletből, hogy lássa mi fog történni, és azt tapasztalá, hogy az éleny az által sajátos szagot kapott. így találá fel azt, a mi ózonnak (07®) neveztetik. *)

*) Erről Dr. Stöckhardt „Die Schule der Chemie“ cimü munkája 83. §-ban következőleg ir: Igen nevezetes változáson megy keresztül akár a tiszta, akár a körlég élenye, ha ezen erős villamszikra vezettetik keresztül. Ez által az éleny igen sajátos, vilanykoz hasonló szagot kap, azon szagot, mely működésben lévő villanygép körül, vagy azon téreken hol a vilVagy a három tábla szerint a közép mennyiséget veszem :

0989 05

763.92 + 755.05 -f 763.08 ~ ^ ■•= 760.65'

ó

Jegyzet. Mielőtt ezen kismérvű értekezést befejezném, még a következő adatot óhajtom idemellékelni: midőn az egész elmélet össze volt állítva, mint az értekezés folyama mutatja, több rendbeli kisérletet tettem, hogy az állítások valódiságáról magam is ne csak tudomást, hanem biztos meggyőződést szerezzek; az első gyakorlati eljárásomat azonban mint példát fel sem említettem. Első kísérletül felvettem a gymnasium előtti fasorozat terét, mint mélyebb pontot, és azután az intézet fényirdájának állását mint magasabb pontot, és az eredmény ez lön : a gymnasium fényirdai műterme 46'-bal áll magasabban, mint az intézeti fasorozat, de ebben még nem nyugodtam meg, hanem súlyosabb testet fonalra függesztettem és utána mértem, és az eredmény lön 45.37' a táblázat és gyakorlati eljárás közti különbség egy lábat sem tenne ki, de ha tekintetbe veszem, hogy a hányolás alig két-három. tizedessel vitetik keresztül, ha tekintetbe veszem, miszerint a légsulymérői mérések leginkább több száz lábra menő magasságok mérésénél alkalmaztatnak, az eredményt igen kielégítőnek mondhatni. Végre kit az egész elmélet kevéssé érdekelne, és egyedül a gyakorlati rész, azt utálom egyedül a harmadik szám alattiakra és az első szám alatti La Place táblázatára, vagy az 5-dik szám alatti útmutatásra és a második vagy harmadik szám alatti táblázatokra.

Források : Lehrbuch der Physik v. Dr. A. Kunzek. Wien 1853. — Lehrbuch der Physik v. Eisenlohr. Stuttgart 1852. — Aufgaben aus der Physik v. Dr. Fliedner. Braunschweig 1851. — Természettan elemei Jedlik A. J. Pest 1850. — Lehrbuch der Physik v. Dr. F. Hessler. Wien 1866. •—-■ Marbach’s Physikalisches Lexikon. Leipzig 1850. I. kötet.

ÉS FŐBB TULAJDONAIRÓL.

Az ozonszagot már a görögök is, mint Homér, ismerték; mert azon helyen, hol a villám leütött, sajátos

lám leüt, bőségesen tapasztalható. Továbbá az ozon a roham által, oly nagy chemiai erőt nyer, mely által sok testet közönséges hömérséknél élegit, és ezen testekkel különben csak a hő emelkedésének segélyével, vagy épen nem lett volna az ösz- szekötés lehetséges. így élegiti a tiszta ólmot barna feléleggé, ezüstöt fekete feléleggé, igv a halványhoz hasonlólag halványítja —- de lassan — a növényszineket, szagáért nevezték „Ozon-nak,“ hatásáért tevékeny élenynek — activer Sauerstoff. — Hevítés, vagy szénnel, hamiblaggal és más élegit- lietö testekkel érintkezése által elveszti az ozon jellemző tulajdonságát és ismét közönséges éleny lesz belőle.

Minthogy több élegülésnél ozonképzödést észleltek, azért sokan azon hiedelemben vannak, mintha az élegülhetö testek képesek volnának, csupa érintkezés által a közönséges tevéketlen — inactiv — élenyével a körlégnek, ezt tevékeny állapotba áthelyezni, és igy ezen tevékeny éleny részint az élegülhetö testekkel összeköti magát, részint a k. légben kiterjed, mely még a viharok és élő növények által is ozont nyer, ezen okból a k. légnek csekély mennyiségű ozont tulaj-