Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1864
27 tanintézet egykori igazgatóját.') De ezúttal már sokkal kevesebb okuk volt a Cistercieknek, mint egykor Stanislaw Tecelinnek, az örvendezésre a fölött, a mit Egerben találtak és átvettek; ugyanis a zárda egri birtokjárúlékai visz- szavonhatlanul elidegenitve, s a templom, collegium és tanépület az 1800-ban dühöngött tűzvész következtében igen megrongált állapotban voltak ; szerencse még, hogy Miklósy Ferenc, egri nagyprépost értékesítvén a kincseket, melyeket a buzgó hivek sz. Borgia Ferenc templomában a bold. Szűz tiszteletére áldozatúl hoztak, azok árán a sokat szenvedett épületeket úgy, a mint lehete, födél alá véteté. Mig Schumann apát, állását 1802-ben elfoglalván, kisded monostorának rendezésével s gyarapításával buzgón foglalkozók, Ferenc császár és király a gymnasiumi oktatás átalakítását s újon szervezését ttizte ki atyai gondjának tárgyául. 1806-ban elkészült s a következő iskolaévben életbe lépett az új tanrendszer, mely a „Ratio educationis publicae“-ben nyerte törvénykönyvét s örömmel lidvözöltetett mindazok által, kiknek az iíjuság java szivökön feküdt. Az ennek alapján 1806-ki julius 1-jén 12,089 sz. alatt kiadott legfensőbb intézvény által a harmadik elemi osztály úgy rendeltetett a gymnasiuinhoz kapcsoltatni, hogy 1806—7-től kezdve a gymnasium hat osztályból álljon, s ezentúl a hatodikban a költészet, az ötödikben a szónoklat tanittassék, a többi négy pedig latin nyelvészeti osztály legyen ; s a gymnasiumba ekkép kebelezett harmadik elemi, most már gymnásiumi első osztály tanításáért Eger városa az 1807-ki jul 29. 15,172 sz. a. k. helytartótanácsi intézvény által a cisterci szerzetnek évenként 200 vfrtot fizetni köteleztetett. Ferenc császár s királynak figyelmét nem keriilék ki a túlságos terjedelmű egri egyházmegye kormányzásának nehézségei sem. Hogy ezeket elhárítsa, s a katholikus hitéletet az eddigi püspöki székvárostól igen távol eső területeken is előmozdítsa, Eger utolsó püspöke- gr. Eszterházy Károlynak 1799-ben történt elhunyta után az akkori szentséges Atyánál, VII. Pius pápánál eszközlé, hogy ezen egyházmegye három részre t. i. az egri, kassai és szathmári egyházmegyékre szakoltassék, s az egri püspöki széket érsekivé emeltetvén , mint apostoli király arra 1804-ben oly férfiút nevezett, ki valamint sok egyéb helyen, úgy az egri gymnasiumban is örökké hálásan fog emlit- tetni. Ez Fuchs Xav. Ferenc volt, ki rövid két év s nyolc hó alatt, melyeket az isteni gondviselés itt töltenie engedett, sokat és nagyokat tett Istenért, híveiért s különösen az egri gymnasiumi ifjúságért is, melynek javára 1806-ki dec. 23-ról pénztárából 17,100 azaz tizenhétezer egyszáz rh. forintnyi biztosan elhelyezendő tökét adományozott s rendelt kifizettetni, meghagyván, hogy annak törvényes kamatjaiból az egri gymnasiumban tanuló tizenkét szegény ifjú évről évre fejenként 60 azaz hatvan forintnyi ösztöndíjat nyerjen, kiknek tulajdonait alapitóokmányának 4-ik pontjában így határozá meg: „Kívánjuk, hogy ezen ösztöndíjakat oly szegény ifjak nyerjék el és élvezzék a gymnasium legfelsőbb osztályaiglan, kikben legalább középszerű tehetségek, kitűnő szorgalom még kitünöbb erkölcsösséggel és vallásossággal vannak egyesülve ; oly ifjaknak pedig, kik közepesnél jobb, sőt Jjeles vagy épen ragyogó lángészszel bírnának, de akár szorgalom, akár viselet, akár vallásosság tekintetében hiányosak- vagy közönyöseknek találtatnának, mint természeti adományokban ugyan gazdag, de, bármi pályát válaszszanak, a gyakorlati életre rendesen kevésbbé alkalmas, sőt gyakran veszélyes egyéniségeknek, az általunk alapított ösztöndíjakat adományozni ünnepélyesen megtiltjuk.“ 2) A dicső emlékű föpásztor nemes példáját csakhamar követte Csomortányi Antal, egri főegyházi éneklő-kanonok, ki 1812-ki nov. 22-kén kelt végrendeletében „a szűkölködő tanulóknak, főleg olyaknak, kik jó erkölcsök s jámborsággal ékeskednek, hagyományozott 1000, azaz egyezer forintot, melynek évi * S. *) Nos Franeiscus Secundus, Dei Gratia Electus Romanorum Imperator Semper Augustus etc. Memoriae commendamus tenore praesentium significantes, quibus expedit universis : Quod Nos inducti praeclaris virtutibus, singulari item Doctrina, nee non omnibus grata exemplaris Vitae Conversatione, ceterisque animi Dotibus et Qualitatibus Fidelis Nostri Religiosi Tlieophili Schumann , antea Conventus S. Ordinis Cisterciensis de Pilis et Pásztó, nunc verő Coenobii ad Sanctam Crucem in Austria Professi, et hactenus Studii Philosophici, et Gymnasii Sabariensis Directoris, quibus Ipsum insignitum e fidedigna nonnullorum íidelium Nostrorum Relatione et Commendatione cognovi- mus, Eundem itaque Theophilum Schumann, tanquam Personam idoneam , ac tarn de Ecclesia DEI, quam et in re litteraria bene meritam Nobisque ea de causa gratam et acceptam, ad Abbatiam Beatae Mariae Virginia de Pilis et Pásztó cum eo pertinentibus universis funda- tionalibus Bonis . . . nunc per mortem, et ex hac vita decessum Honorabilis condam Philippi Zury, modofatae Abbatiae B. M. V. de Pilis et Pásztó ultimi veri et legitimi Possessoris, de Jure et de Facto vacantem . . . eligendum et nominandum . . . Ipsumque ei, cuius interest, pro more praesentandum esse duximus etc. Datum in L. R. Civitate Nostra Posoniensi, die 25. Mensis Junii Anno Domini 1802. 3) Fuchs X. F. érsek életrajza látható az egri kath. fögymn. 186*/s-ki tudósitványában. 4*
