Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1864
18 a Jezsuita atyák collegiumának, mely a legközelebb következett években 480 ölre menő kőkerítéssel s egy jókora épülettel láttatott el, melynek egy része kertész- sütő-, és mosólakul, más része pedig istállóul használtatott. A Jézustársulatabelieknek munkálkodása a lelkészet terén, melyre vonatkozólag gr. Barkóczy Ferenc, ki még ez évben az esztergomi áldornagy-érseki székre emeltetett, elismerését a fentebbi okmányban ünnepélyesen kifejezi, idejöttük óta buzgón folyt; de nagyobbszerü kiterjedést 1750—60 közt nyert, tetőpontját pedig gr. Eszter- házy Károly alatt érte el, ki az egri püspöki széket 1762-ki junius 29-én foglalta el. Nem tartozik ide részletesen elmondani mindazt, mit a Jezsuita atyák e részben tőnek; miként oktatták a szent hit igazságaira a helybeli népiskolákban a kis tanulókat, a templomokban az ifjúságot és a felnőtteket; mily buzgalommal s készültséggel szónokoltak saját egyházokban, vagy ünnepélyes alkalmakkal valamint a város székes egyházában s egyéb templomaiban, úgy a közelfekvö Felnémet , Tárkány, Szalók, Apátfalva sat. helységek búcsúin, templom-ünnepein; miként törekedtek beavatni a kathol. hitbe azokat, kik közelröl-távolról jövének, s hozzájok fordulónak, hogy a hit igazságaiban tőlük oktatást vegyenek, s az egyház kebelébe föl-vagy visszavétessenek; miként idéztek elő virágzó kathol. hitéletet collegiumjokhoz tartozó schavniki birtokuknak, vallási tekintetben előbb földult helységeiben; miként gyakorolták, mihelyt tőlük telt, az irgalmasság cselekedeteit a szegények, sztikölködők és szorultságban levők iránt, kik nálok biztos segélyre találtak; miként osztottak vigasztalást, oszlattak kételyt, békéltettek egyenetlenkedőket, egyeztettek ki meghasonlott házasfeleket, s fáradoztak a lelkipásztorkodás magán terén; miként siettek késön-korán, éjjel-nappal a betegek és haldoklók ágyaihoz; miként emelték a hitbuzgalmat a vérrel verítékező Üdvözítőről nevezett társulat — Societas Agóniáé Christi — ajtatos gyakorlatai által, mely egri ternp- lomjokban mindjárt kezdetben megalakult, s tagokban évenkint gyarapodván, résztvevőinek számát ez idő tájt ezrekkel jelölte; miként törekedtek az istentiszteleti cselekményeket méltó fénynyel körülvenni s a hit titkait men nél vonzóbban és épületesebben ünnepelni ?... Minthogy azonban tagadhatatlan hogy az ifjúságra hathatós befolyást gyakorol a légkör, melyben mozog, s nem tűnnek el általán minden nyom s következmény nélkül a benyomások, melyeket naponként vesz, teljesen mellőznünk sem lehete mindezeket, mik a növendékség szemeláttára, s füle hallatára történvén, s nagy részben ép azon templomban folyván le, hol a növendékség naponként, s nem ritkán a többi hivőkkel egy időben, volt jelen, valláserkölcsi érzületének fejlesztésére s irányzására kétségkívül nem kis befolyással valónak. Különben az egészet talán leghübben s egyszerűbben tüntetjük elő, ha röviden elmondjuk: hogy azon hivek száma, kik a Jezsuita atyáknál éven át a szentségekhez járultak, 1710—1739-ig 10 és 20 ezer — 1740—1755-ig 20 és 30 ezer közt változott, ezentúl pedig részint megközelítette, de többször, mint nem, meg is haladta a 40 ezeret, sőt 1769-ben 51,343-ra— 1771-ben pedig 54,280-ra emelkedett. S e fölött vala még azok száma, kik mintegy 3—5 ezeren Schavnikon és vidékén végezték az egri házhoz tartozó atyáknál ajtatosságukat, valamint azoké, kik az egri egyházmegye számos községeiben az ő általok tartott missiók alkalmával nálok gyóntak s áldoztak. Tudniillik 1758-tól Egerbe évenként nyolcán — tizenketten rendeltetének az úgynevezett ,Patres tertiae probations' vagyis a társulat oly tagjai közöl, kik a két ujonci év, s aztán 10—14 évi próbáltatás, tanulás, tanítás, és ismét tanulás után végre fölszenteltetvén, mint újmisés áldozárok a végleges beesketés előtt még egy próbaévet valának kötelesek — nem annyira tanulmányozással vagy nyilvános működéssel, mint inkább a világtól elvonulva, túlnyomólag ima és elmélkedés közt sz. magányban — eltölteni, melyet csak néha a kisdedek hitbeni oktatása vagy missiók tartása szakaszthatott meg. Ezen újáldozárok már 1759-ben gr. Barkóczy Ferenc püspök óhajtására az egri megye két mezővárosában s 27 más községében tartónak missiókat; gr. Eszterházy Károly püspök alatt pedig részint a püspöki birtokok községeibe, részint a megye egyéb tájaira, a mikor lehetett, és alkalmas volt, kiküldetének, s például 1769-ben 47 községben tártának missiókat, melyek folytában több mint 22 ezer hívőnek szolgáltatták ki a szentségeket. colle sita, spatluin certum, quod a meridie quidem versus septemtrionem orgiis 140, ab Oriente verő versus praedicta vineta orgiis 100 protenditur, pro horto et allodio, memorato Societ'>tis Jesu Collegio, prout iám antea viva voce dedimus ac tradidimus, etiam harum nostra- rum vigore damus et donamus in perpetuum, salvis quidem reliquis iuribus dominalibus, sine omni tarnen onere civili et servili usuandum et possidendum, volumusque, ut in eiusdem fundi possessorium denuo solemniter per Plenipotentiarium bonorum nostrorum Praefectum introducantur. In fidem et robur has manu propria subscripsimus, et sigillo nostro muniri iussimus. Datum in Valle Auxilii Delicioso Loco nostro Puor-Contrasti ad Agriam die 10. Sent. Anni 1761. — A cist. r. egri conventjének levéltárában.
