Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1862
28 kivétellel, milyen pl. a tanrendszerrel járó osztálykőnyvröli pont, mindig megvoltak, s jövőben is bármily körülmények közt kétségkívül meglesznek, s ha az ifjúság javát akarjuk, kell is, hogy meglegyenek. Hogy pedig a fenálló rendszer életbeléptetése előtt csakugyan megvoltak, könnyen meggyőződhetünk, ha felütjük, s csak egy pár pontját is elolvassuk azon iskolai törvényeknek, melyek folyó századunk elején állíttattak föl, s az akkori gymnasiumi igazgató által nyolc pontba összevonva im előttem fekszenek. Ezek négy első pontja az istentiszteleti cselekme'nyekröl szól, s azokra vonatkozólag tanárok és tanoncoktól körülbelül ugyanazt követeli, mi jelenben is követeltetik,-kivéve mégis, hogy a sz. Gyónást és Áldozást minden hóban egyszer rendeli végeztetni, mire nézve hithideg korunk szelleméhez alkalmazko- dólag azon eltérés jött szokásba, hogy az ifjak most az iskolaéven át mindössze hétszer járulnak a szentségekhez. Az V. pont szőrül szóra igy hangzik: Theátra et choreae publicae, mores aetatis nondum satis maturae cum facile corrum- pere possint, iuventuti scholasticae sine discrimine ita interdicta sunt: ut etiamsi parentes, aut tutores spectaculis si- milibus interessé vellent, ea tarnen scholaribus nullo sub praetextu permittantur. Azaz: A nyilvános színjátékok és táncmulatságok látogatása, minthogy azok a még nem eléggé érett korunk erkölcseit könnyen megvesztegethetnék, a tanuló ifjúságnak minden kivétel nélkül tilalmaztatik, úgy , hogy habár a szülők vagy gyámnokok azokban részt venni kivánnának is, a tanulóknak az semmi szín alatt meg ne engedtessék. — A VI. pont pedig igy: Popinae, cave- nae, suspecta hospitia et conventicula similiter prohibentur; et Civitatis Magistratui sanctionis huius Regiae observatio peculiariter iniungitur. Caupones et praefecti theatrorum, úti et chovearum ductores, siquidem studiosum scienter ad- mittunt, aut, quod adhuc peius, ad secreta cubilia lusuum deducunt, pecunia arbitrarie mulctabuntur, et pedellís semper licebit publica huiusmodi loca inspicere et in stúdiósam inventutem inquirere. Azaz : A korcsmák, kávéházak s minden gyanús szállások és gyülhelyek látogatása hasonlag tiltatik, s ezen királyi rendelet fentartása és teljesítése a városi hatóságnak különösen meghagyatik. A korcsmárosok, színházigazgatók s táncrendezök, kik valamely tanulót tudva a tilos helyekre, vagy épen, mi még roszabb, a titkos játékbarlangokba bocsátanak, tetszésszerinti pénzbírsággal bűntetteinek; a pedellusoknak pedig mindenkor szabad lesz ilyen helyeket megvizsgálni, s azokban a tanuló ifjakat felkutatni. — Végre a VII. pont igy: „Rixae quaevis et arma, omnesque tumultus interdicuntur; prohibetur item nequis damna fenestris, vineis, hortis, sylvis aut pratis inferat; e contra verő modestia, tranquillitas et conveniens cum omnibus agendi ratio magnopere commendatur. Ad pagos et vicina praedia turmatim non excurrent, multominus ibi pernocta- bunt aut commessationes et compotationes instituent; quae res non solum valetudini et bonis moribus noxiae sunt, séd etiam iurgiis et contentionibus plerumque occasionem praebent. Licebit tarnen animi exhilarandi causa obambulare, aut corpus ludo quopiam exercere, modo id sine tumultu aut indecentibus clamoribus hat. “ Azaz: Minden civakodás és zajongás, úgy a fegyverek is eltiltatnak; hasonlag tiltatik ablakok-, szőlők-, kertek-, erdők- vagy rétekbeni mindennemű kártétel; ellenben különösen ajánltatik az illedelmes, csendes és kellő magatartás mindenki irányában. A szomszéd faluk- és pusztákra seregesen kirándulni nem fognak az ifjak, annál kevésbbé ott éjjelezni és dőzsölni, mi nem csak az egészségnek és jó erkölcsöknek árt, hanem rendesen civakodás- és veszekedésre is alkalmúl szolgál. Szabad lesz azonban a kedély földerítésére sétálgatni, vagy a testet valamely játékkal gyakorolni, csakhogy ez zajongás és lárma nélkül történjék. — íme a legkényesebb pontokra nézve még szigorúbb vala egykor a fegyelem! Miből egyszersmind eléggé kiviláglik, hogy jelen törvényeink jjoránsem rótak az ifjakra új és elviselhetlen terheket; hanem csak azt tilalmazzák, mi az iijuságnak valamint káros, úgy tilos volt s lesz is mindig. Tartsák tehát azokat az ifjak tiszteletben, alkalmazkodjanak hozzájok lelkiismeretesen, — s ne gondolják, hogy e tekintetben változás állott be az által, mi városunkban legközelebb történt. Tudjuk mindnyájan, hogy városunkban imént visszaállíttatott s f. hó 12-én um. és ft. Bar tako vies Béla érsek úr ö excellentiája által ünnepélyesen megnyittatott a jogakademia. Ennek visszaállítását lehetetlen sok tekintetben keblem legélénkebb örömével .nem üdvözölnöm; s különösen lehetetlen szívből nem örvendenem, hogy szülőföldemnek Eger- és vidékének szülöttei ez által alkalmat nyertek itt helyben, kevesebb költséggel, s távol a nagyobb városok csábjai- s veszélyeitől végezhetni a jogászi pályát is. De előre figyelmeztetnem kell az ifjakat, tanintézetünk növendékeit, miszerint nem lenne helyes, ha magokat azon magasb tanintézet polgáraival kívánnák már most minden, de kivált fegyelmi tekintetben egy vonalba helyezni. Abban, óhajtóm, mindnyájan, jogászok és gymnasisták egyiránt találkozzanak, hogy magokat az egyház hü fiai- s a haza derék, hasznavehetö polgáraivá képezni buzgón törekedjenek; de azon egyben másban netalán szabadabb mozoghatás után, melyet a fejlettebb kor inkább megbir, s mely a jogászoknak mindenütt nagyobb mértékben szokott engedtetni, mint a gymnasiumi növendékeknek, e tanintézet ifjai, amazoknak fiatalabb testvérei, ne vágyakozzanak. íme az al- és felgymnasium, sőt ez utóbbi alsóbb és felsőbb két osztá
