Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1862

27 Zsasskovszkj Klldrc, világi; egri föegyházi orgonász és másod-karnagy, érseki tanítóképezdei tanár, a prágai egyházi zeneegylet és salzburgi Mozarteum társtagja, az éneklés másod-melléktanára. Hét. ó. 2. Menner Károly, világi; egri főegyházHtar-tag, a rajzolás melléktanára. Hét. ó. 2. • Scllőn János, világi; egri főegyházi kar-tag, az ékesirás melléktanára. Hét. ó. 3. Klein József, világi; a testgyakorlás melléktanára. Hét. ó. 6. Az l'86'/2-ki érettségi szóbeli vizsgálatok m. é. sept. hó 22. 23. 24jén tartattak a következő eredmény­nyel: a megvizsgált 3l iíjú közöl kitüntetéssel érettnek találtatott 2‘; ér e ttn e k 29. Az 18Ba/:s-ki tanévre előkészítő értekezletek, melyek alkalmával a tanárkar újon belépett tagjai letették a hivatalos esküt, sept. 27. továbbá oct. 5. és 10-kén tartattak, ez utóbbi napon állapíttatott meg véglegesen a tantár­gyak felosztása. Sept. hó. 28. 29. 30. ment végbe a tanuló ifjúság összeírása. Bejegyeztettek összesen 504, közöttük nyilvános tanulók 497, magántanulók 7. A nyilvánosak között egri tanulók 359, máshonnan jöttek 138 ; közöttük mindkét rendbeli ismétlők 21. — Nemzetiségre nézve : magyarok 4$5, németek 31, szlávok 31. — Vallásra: rom kath. 446, gör. kath. 5, n. e. gör. 1, ágot. vall. 2, Mózes vall. 43. — Születéshelyre: egri szülöttek 152, vidékiek 345. A tanév okt. 1-jén a Szentlélek Isten segitségül hívása mellett az igazgató által ünnepélyesen bemutatott szent miseáldozattal nyittatott meg. Okt. 2. és 3. tartattak a fölvételi, ismétlési és pótvizsgálatok. —- Okt. 4-én 0 cs. após- • tolikirályi F ö 1 s é g e magas neve ünnepén a tanuló ifjúság jelen volt az érseki főegyházban tartott ünnepélyes istentiszteleten, legmagasb uralkodójának testi s lelki jólétéért kérve a királyok Királyát. — Okt. 6-án rendeztettek az osztályok, s a szüreti szünet elteltével okt. 8-án kezdetet vőnek az előadások ideiglenes rend szerint, melyet okt. 13- kán a végleges váltott fel. Okt. 18-án hirdettettek ki az első félévre az iskolai törvények, mely alkalommal az igazgató a tanulók­hoz igy szólt: „Az első és legbölcsebb oktató-nevelő, Isten, összüléink,* az első emberpár körüli oktatónevelői eljárását azzal kezdé, hogy törvényt szabott, hirdetett, melynek ösvényén járjanak, ha céljoklioz, a végnélküli boldogság zavar- hatlan élvezéséhez eljutni akarnak. „A paradicsom minden fájáról ehetel, de a jó és gonosz tudásának fájáról ne egyél; mert a mely nap arról eendel, halállal halsz meg.“ E példát követve mi is, kiket Isten gondviselése elöljáróink akarata által az egri gymnasium növendékei népes seregének oktatói-, nevelői- s "vezetőivé választott, az uj iskolaév kezdetén azért gyűltünk ma s gyűjtök ifjainkat is ide, hogy megmutassuk nekik az utat, mely őket célhoz vezeti; hogy kihirdessük törvényeiket, melyeket megtartatni reánk — megtartani sájok nézve egyiránt elengedhetlen köteles­ség. Vannak itt számosán, kik e törvényeket már többször hallották, de nem kevesen találkoznak, kik még nem hal­lották. Szükséges lévén, hogy mindnyájan tudják, s élénk emlékezetben tartsák, kell, hogy mindnyájan egész csend­ben s teljes figyelemmel hallgassák.“ — Záradékul pedig ezek következtek : „íme tanuló Ifjak! iskolai törvényeink! melyeknek őréül, értelmezőjéül, egyes esetekre alkalmazójául, vagy, ha szükséges lenne, kiegészítőjéül itt van e tiszte­letre méltó tanárkar, melynek valamint méltó tisztelettel, úgy kész engedelmességgel tartoznak az ifjak mindabban, mi az iskolai élet köréhez tartozik. És ugyan az iskolai élei bár mégoly szerény körében sok különféle ügyek merülhetnek föl, melyekre a törvények bötiije nem terjed ki; de kellő eligazodhatást biztosít azok szelleme. S mi ebben és e sze­rint, nem önkényileg, hanem igen is törvényeink szellemének megfelelőn kivánunk#és fogunk ezután is mindenkor el­járni. „De hisz ép ez a baj ; mert e törvények túlszigoruak, azután, mai környületeinktöl nagyban elütő viszonyok közt — 1852/3-ban keletkeztek; minek hát azokat még mindig fentartani? üdeje volna már, hogy föladja azokat a gymnasiumi elöljáróság,“ — suttogja itt ott az ifjúság egynémely álbarátja, és talán van ifjú, ki épit szavára, s nem tudván, mi van a dologban, azt véli, hogy csakugyan túlságosan van terhelve, miért is sovárogva óbajtozik. az után a régi jó világ fegyelme után, melyet Isten tudja milyennek nem képzel. Azonban, a mi mindenekelőtt e törvények föl­adását illeti, meg kell jegyeznem, hogy azokat egy — a gymnasiumi elöljáróságnál — magasabb tekintély szentesitette s tartja fenn maiglan; mig tehát ez igy van, a gymnasiumi elöljáróság is köteles azokat folyton fentartani, de kell is, hogy fentartsa; mert hiszen oly szabályokat, oly parancsokat s tilalmakat foglalnak azok magokban, melyek csekély 4*

Next

/
Thumbnails
Contents