Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1861
12 több szép s nemes tetteit és áldozatait, melyeket ö időközben édes hazánknak s az emberiségnek teljes önzetlenséggel, s minden előny s jutalom keresése nélkül hozott, 1827-dik évben öt legkegyelmesebben a gyűrűn és szalagon függő nagy arany érdem pénzzel díszitette föl, 1830-ban pedig a fenternlitett eperjesi alapítványt egy királyi okirat által legmagasb tetszésének nyilvánítása mellett örök időkre megerősítette. Hogy a nagyjótévönek nemes tetteit az eperjesi székesegyháznak jeles püspöke, Tarkovics Gergely, szé- keskáptalanával s megyéje papságával legalább némikép viszonozná, s mind a felséges Megerősítő, mind a kegyes Alapitó iránt igaz tiszteletét és benső háláját nyilván is bebizonyítaná, Kovács arcképét s alakját életnagyságban olajban fejtve saját költségén kétpéldányban szerző meg, oly célból, hogy azok egyike az általa alapított könyvtárba helyeztetnék, másika pedig országunk nemzeti múzeumába küldetnék, s ott hazánk minden rendű, rangú jeles fér- fiai sorába örök és hálás fentartás végett felfüggesztetnék, mit ö cs. k. fönsége József főherceg, azon időszerűit országunk nádora, legkegyesebb jóváhagyásával 1832-ki május hó 12-kén Fogarassy János eperjesi kanonok által fényes ünnepély mellett végre is hajtatott. Hogy pedig a nemes lelkű jótévö iránti tiszteletének szélesebb körben emlékét hagyja, s mennél többeket tegyen annak tanúivá s részeseivé, a hálás főpap Kovács arcképét rézre metszette, s nagy negyedivre nyomatva, számos példányokban osztatta ki azt saját megyéjében s az egész honban. Dicső Kovácsunk ez időtájban, névszerint 1833-ki nov. 8-kán, azon époly megtisztelő mint magas értékének megfelelő kitüntetésben is részesült, hogy a néhány évvel előbb keletkezett magyar nemzeti tudós társaság által „a magyar nyelv és tudományok körül szerzett érdemei tekintetéből“ közakarattal tiszteletbeli taggá választatván, a nemzeti tudományosság képviselőinek díszes koszorújába füzeteit. Hogy ily szülöttben nagy örömét lelte Eger, mondanunk sem kell. A tisztelet és hála nemes tüze fönnen lobogván iránta polgárainak keblében, sok oldalról nyilvánult azon óhajtás : vajha Kovács bokros érdemeihez rnéltó- lag szülőföldén is megtiszteltetnék! Ennek következtében a nemes városi hatóság által fényes ünnepély terveztetek, melynek magvát Kovács képének a városi tanácsteremben főlfüggesztése képezendelte. Tudósittatott erről a tisztelt hazafi s fölkéretett eszközölné, hogy ha öt személyében nem is, legalább ábrázolatjában bírhassa örökre hálás szülőföldje. E hő óhajtásnak s közkérelemnek nem állhatván ellent, barátsága s szeretete örök emlékéül meg- kiildé szülővárosának olajban festett életnagyságú alakját. Azonban, mintha a gondviselés nem akarta volna, hogy jótettekért, melyek az életkönyvébe tartoznak s máshol veszik érdemiéit bőröket, itt vegye jutalmát, az érdemdús aggastyán, mielőtt megtartathatott volna az öt dicsöitendö ünnepély, 1834-ki april 12-kén az élők közöl kiszólittatott. Eger pedig a szeretet és hála könyeivel adózván derék fiának, a tervezett ünnepélyt ugyanazon évi máj. 11-kén hajtá végre. A nagy számmal egybegyült polgártársak jelenlétében magasztaló, dicsőítő, a fényes érdemeket méltóképen elismerő s érdem szerint méltányló szónoklatoktól viszhangzott a tanácsterem. Ott valánk, mint serdülő ifjú, részesei a hálatisztelet- s közlelkesedésnek, tanúi a megható ünnepélynek, melylyel Eger fiát s benne önmagát tiszteié meg. Osztók mit lelkes szónokaink egyike mondott: „Miután tehát tanácskozmányilag elvégeztük, hogy ezen jeles férfiúnak nem csak sziveinkben örökös hálaoszlopot emelünk, hanem az ö képét mint tiszteletünk s hálánk jelét tanubizonyságúl a későbbi maradék számára is közgyűléseink díszes helyén fentartjuk : függeszszük azt helyére, s áldást, ezer áldást mondjunk e nemes lelkű jótévönk hamvadó poraira is.“ — Meghatott lélekkel ismétlők, s emlékezetünkbe vésők, a mivel egy másik fej ezé be szónoklatát: „Mi is viseljük sziveinkben a halhatatlant, s képére tekintve jusson eszünkbe, hogy itt csak árnyékábrázolatja beszél a nagynak ; de tettei hatalmasabban hirdetik öt. tr 0 él, s igy szükségtelen hangoztatnunk, hogy éljen; hanem éljen a példa, éljen az örök tisztelet!“ Kovács ösztöndíjainak kiosztása 1836-diü évben vette kezdetét. 1852-től, mely évben a bölcsészeti ősz tályok a hat osztályú gymnasiummal egygyé olvadtak, a bölcsészeti tanfolyam hallgatói számára rendelt ösztöndíjak a nyolcosztályú gymnasium növendékei között osztatnak ki. Isten adjon sok oly szülöttet Egernek, sok oly honfit a hazának, milyen boldog emlékű Kovács János volt. V. A kegyelet kiváló érzetével közeledünk azon tisztes és méltóságteljes alakhoz, mely kis csarnokunk ötödik helyét foglalja el. Bizonyára oly alak az, mely, míg köztünk járt, bár csak félig értve, sokak által a tisztelet méltó tárgyának tartatott; de egész nagyságában csak akkor ismertetett föl, midőn már nem volt közöttünk. Igen, mert nemes lelkének jósága, melyet merészebb közeledést tiltó tekintélye némileg rejtekben tarthatott, ennek enyésztével egész teljében szemlélhetövé lön; s jótetteinek fénye, melylyel éltében ragyogni nem akart, a test
