Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1859
7 Elmélet és tapasztalatokból kitűnvén hogy egyes lencse soha sem adhat igen helyes képet,*) csakhamar a távcsők, s más fénytani eszközöknél már régen használatban levő szintelenitö üvegek alkalmazására lőnek a szakértők vezetve; de csak mióta Fetzval tanár által a setét kamrára nézve a tárgylencsék legcélszerűbb szerkezete kiszámíttatott; minek következtében azoknak sokkal nagyobb nyilás engedtetik a nélkül, hogy ez a kép élénkségének ártana, s a világítás ideje kevés, néhány másodpercre szorítatott. Ezen közlemény után Voigtländer és fia Bécs- ben készülékeiket nagyobb tökélylyel hozák létre, s csak azóta lehet e feladványt a képek nagy éllel és nagy vilá- gositássali egyesítését, mint feloldottat tekinteni. A setét kamrák gyakorlati kezelésénél még tudni való, hogy ritka azon gép, melyen a fénytani gyupont és a vegyi gyupont tökéletesen összevágna; a dolog tisztább felfogására ezt mondanám : a tárgylencséhez tárgyat alkalmazok, a lencsék elmélete nyomán a homályosan köszörült üvegen kapok kicsinyített elég éles légképet; itt tehát világosan látható a tárgy, be van jól állítva a gyúpontba mint a fényképészetnél szokás mondani; most a homályos üveg helyére pontosan teszek vegyileg elkészített üveg táblát a kitűzött tárgy felé fordítva; föltévén, hogy minden jól el volt rendezve, a munkálat folyama alatt semmi hiba el nem követtetett, s a nyert kép mégis élettelen sőt hibás is; ezen tünemény egyedüli alapja, hogy az említett két gyupont nem vág össze, vagyis a sugarak egyesülése nem történik a második táblán azon helyen, hol történt az elsőn ; mely hiba nem merül fel a messzelévö tárgyak levételénél. Ezen bajon csak a folytonos gyakorlat segíthet; ki kell kémlelni, — mintegy lesni, — hány vonallal kell csavar segélyével a tárgy lencsék keretét kiebb vinni, vagy beljebb hozni, a két gyupont kellő összevá- gásának elnyerésére .... Legújabb időkben Waibl látszerészröl mondatik, miként oly tökélylyel állítja ki a setét kamrákat, hogy a két gyupont tökéletesen összevág, annyi bizonyos, hogy az emlitett művész a párisiakat tökélyben túlszárnyalta. IV. Fényképek éremlapokra. Daguerre talált oly anyagot, mely a fényre nézve az ezüst halvagnál fogékonyabb levéli, célszerű velcbánás utján maradandó képeket létesíthet; és ez az ezüst thing (Jodetum argenti). A kép alakításának lényeges részletei ezek : ezüsttel bevont réztábla kellőleg kisimítatik. *) Ennek okát a természettan fejti meg elméletileg a mennyiségtan segélyével, legyen itt elégséges a következő megjegyzés : az mondatik Abdán a lencsékről, hogy a fénysugarak rajtok keresztül menvén a gyuponton egyesülnek; ez szigorúan nem áll, hanem főleg a nagyobb nyílású lencséknél a szélről jövő sugarak erősebben töretnek meg, mint a többiek, s igv hamarább is egyesülnek, azaz közelebb a leneséhez, a többiek nagyobb távolban ; az egyesülési pontok egymástóli távola szokott neveztetni gömbtévedésnek (sphärische Aberration), s minél nagyobb ez,,-annál kártékonyabban hat a lencsék által létesített képek tisztaságára. Ezen hiba tetemesen gyengíttetik, vagy egészen is megszün- tettetik, szóval a lencse hibátlanná (aplanatisch) tétetik két vagy több lencse célszerű összerendezése által. Lássuk a dolgot példában. Egy (icm. gyupont távola lencsének 22° nyílásnál átmérője legyen 1, 4-cm, tétessék össze ilyen két lencse, melynek gyuponttávola legyen 3-cm, ezen lencse szerkezetnél a gömbtévedés 2,5-mm. Egy 3-cm gyupont távolu lencsénél 44° nyílással a gihnbtévedés 10-mm , tehát négyszer nagyabb. _ Itt k ettőnek kell okát belátni; mi az oka először a felhozott példában, hogy egy 6-cm gyupont távólu lencséből kettőnek összetétele által a lencse szerkezet gyupont távola 3-cm ; -— s másodszor, mi a gömbtévedés alapja .... Az első kérdésre a természettan , a mennyiségtan segélyével igy t r ' , V- ' 111 felelt: két lencse összerendezése — ha a lenesek bizonyos távolban vágynak egymáshoz —: ezen egyéniét által fejeztetik ki : — —--------------f ‘ a f-n hol / / és / a gyúpontokat; a a sugarak egyesülését; n a lencsék távolát jelentik ; ha n=o, azaz a lencsék egynuii mellett vágynak közvetlenül, i ti' f , : — =-------í-J— ha pedig f—f/, akkor n—— azaz ha két lencse közvetlen egymás mellett van, és gyupontjaik egyenlők, tekintetbe nem vevén a f ' f j 2 5 ‘ >az üveg vastagságát, az összelt (combinirt) lenesék gyupont távola fele az egyes lencse gyupont távolának; és ebből látható 6-cm gyuponttávolu lencse ha összeltetik még egy ily gyuponttávolu lencsével, az összelt kétlencse gyupont távola 3-cm. .. * Síi a második kérdést illeti, ennek oka szinte könnyen megfejthető: azon állítás, hogy bizonyos pontról jövő sugarak a gyiijtö lencsén keresztül menvén, megtöretnek, s egy ponton egyesülnek, azon alapul, ha a beesési szögek oly kicsinyek, hogy nagyobb hiba nélkül a beesés szög keble a beesés szöggel arányos, de a törés szög keble a beesés szög keblével állandó arányban van ; már pedig növekedvén az elhajlás, ez a beesés szöggel nem arányos, hanem a beesés szög n-szer növekedvén, a sugarak elhajlása n-nél jobban növekedik , ezért a lencse széléről jött s^igarak aránylag erősebben töretnek meg, mint a központiak, azok tehát a lencse tengelyét metszve előbb egyesülnek mint a központiak. A lencse nyílásának növekedésével mennyire növekszik a gömbtévedés, ez eléggé mutatja : 15° nyilasnál a tévedés 0,025. 22» „ „ „ 0,062. 30» „ „ „ 0,150. 45° „ „ 0,375. Ezekből eléggé kiviláglik, mennyire szükséges a lencsékre vigyázni, hogy a képek tisztasága ne csonkittassék , azért mindig célszerűbb két vagy több lencse' (jsszelése. L. ezekről bővebben : Lehrbuch d. Physik und Meteorologiee, w. Dr. P. Müller Braunschweig 1852. (I. kötet. 414—429. lap).
