Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1859
13 szerner föllengitett maró higany (Mercumus sublimatus corrosivus), 10 lat párolt vízből készült folyadékkal leöntetik, mig nem elég éles és fehér a kép, ennek sílceresítésére sokszor a folyadék 10 percig is a képen hagyatik ; ezután a kép megmosatik és egy rész legkönegszeszböl (Salmiakgeist), három rész párolt viz vegyületböl készült folyadékkal leöntetvén, az állító kép azonnal tagadó leend, s azt állítják némely fényképészek, hogy ezen kezelés által a kép sokkal élesebb leend, mint a kozmás gubacs sav (Pyrogallussäure) által. Az igy állitóból tagadóra változtatott kép azután papírra másolható ; hogyan, — alább látandjuk. VI. A tagadó képek előállításáról. — 1. Mik a sötét kamra, ülő személy, leveendő tárgyak, tárgylencsék elrendezéséről mondattak, itt sem szenvednek semmi változást; a tisztán elkészített üveg collodiummal való leöntése szintén úgy történik, de a collo- dium készítése változás alá esik; a készítés ily formán történik: 300 szerner 36—38°-ú borlanghoz vegyíttessék 15 sz. hamiblag (Jodkalium), 300 szerner borlanghoz szinte 15 sz. büzenykadany (Bromkadmium), szóval a borlanghoz mindig 5 százalék jő ; ezen oldatok tiszta üvegekben külön félre tetetnek. A collodium készítés ezen előzmények után így vitetik végbe : egyszer mindenkorra meghatározott nagyságú üveg megtöltetik közönséges collodiummal, mely belőle kiöntetvén, ugyanazon üveg kétszer töltetik meg kénégenynyel, ezen folyadékokhoz a Jod-Kalium oldatból az üveg majdnem félig, a Bromkadmiumból pedig annyi töltetik, hogy ezen két oldat összege az üveget félig töltse meg, — azaz kétrész jodkalium, egy rész Bromkadmium olvadékkal az emlitett üveg félig töltetik meg, -— s ezen oldatok az előbbiek közé öntetnek, végre egypár csepp büzeny (Brom) jő a folyadékba. A büzeny fő tulajdona abban áll, hogy a képnek nagyobb élt és finomságot kölcsönöz, de ezen elem kénégenynyel, — s pedig fele büzeny, fele pedig kénégeny — eresztetik fel. Ugyan ezen hatást gyakorolja a töményitett iblanyfestvény is (Jodtinctur). Némely fényképészek Jod-Kalium helyett Iblany-félfelköneget (Jód ammonium), Brom-Kadmium helyett iblag ka- danyt (Jód kadmium) használnak; az eredmény ugyanegy. Az igy elkészített collodium sokszor minden pontosság mellett nem legjobb, vagy a szerek vegyileg nem voltak tiszták vagy viztartalmuak, ezen utolsó hátrány igen köny- nyen észrevehető; mert az előbb említett és leírt folyadékok amint egy üvegcsébe vegyíttetnek, az egész collodium megzavarodik ; ennek oka lehet a folyadékokban levő nagyobb mennyiségű víztartalom, ugyanazért az iblany a vízből kiválik, ezen esetben a víz ellen kell működni, mely is megtörténik, ha egy igen kevés mennyiségű foly- liamany (fluor kálium) vagy folylégfelköneg (fluor ammonium) a collodiumba tétetnek. Ezen szerek a vizet megkötik, mely is súlyánál fogva fenékre száll. Továbbá vigyázni kell azon üvegekre, melyekben collodium tartatik, ezen üvegeket vízzel soha sem szabad mosni, hanem legjobb e célra a borlang, még borszesz sem kielégitö, mert ebben még sok a víz. Végre figyelmet érdemel az is, hogy a collodiumot magában tartó üveget működés között soha sem szabad felrázni, anDak nyugodt állapotban kell lennie, mert különben az üvegen több apró pontocskák fognak támadni, és ezek a kép tisztaságát rontják. Többször azon eset is merül fel, hogy a kész kép mosás közben igen hámlik, ekkor borlang és kénégenynyel szaporíttassék a collodium. —- Usus te plura docebit. —. 2. A collodiummal elkészített üvegtábla fürösztése ép úgy történik, mint feljebb mondatott az állító képeknél, csak a fürdő készítésében vagyon eltérés. Vegyíttessék ugyanis legsavas ezüstéleg lepárolt vízzel, s pedig 1 rész ezüst, 15-—16 rész lepárolt víz, és a vegyület szüressék át; ha tán gyenge lenne, erősíthető oly folyadékkal, melyben a keverés úgy történt, hogy 1 rész ezüsthöz 14 rész lepárolt víz jött; de a fénykúpész figyelmét ne kerülje ki, hogy ezen folyadékot minden egyes működés- után fehér papír tölcséren át kell szűrni, ha ez elhanyagoltatik, a kép hideg és életnélküli leend. A fürdőre is igen sok az észrevétel ; ha az cziistfürdö igen erős, akkor a kép felette zavart lesz, vagy, mi még kellemetlenebb, képet sem kapni és az üveg veres foltokat kap a fény rahatása után; az ezüstfürdöt ily esetben lepárolt vízzel kell gyengíteni. Továbbá ha az ezüstfürdő többször atszuretik, a porcellán táca lepárolt vízben mosatik meg ; ezen maradék folyadékot is jó félre tenni, a következő pontban leirandó kozmás gu- bacssav használatánál jó szolgálatot teend. Végezetül, soha sem kielégítő a nagyon semleges fürdő; mert a képek tisztaságát rontja s a kép felette fekete, egy kevéske eeetsavval szükséges ily esetben savitni a fürdőt, vagy higitott legsavval. Ha pedig a fürdő igen savas, s a kép élettelen, akkor semlegessé kell tenni nehány csepp hígított leg- köneggel. — Ha az üvegtábla ittott piszkos, mintha füstös volna, de különben a kép egészen jo, oka lehet, hogy az üveg kissé korán vetetett ki a fürdőből. 3. A fürdőből kivetetvén az üveg a fény hatásának a már leírt mód szerint kitétetik, figyelembe vevén azokat, mik fentebb mondattak, a létesített képet elő kell tüntetni; ez pedig igy vitetik végbe : egy kis kanálba kozmás gubacs sav 3—4 lat párolt vizben feloldatik, és ehhez nehány csepp ecetsav vegyittetik ; vagy tüzetesebben
