Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1858
r Annál inkább az ásványos vizek. Ezek tartalmuk különfeleségénél fogva, vegymüködés következtében gyakran messze terülő rétegeket egészen másnemüvé változtatnak át. Ily képletek közöl leggynkoriabbak a mészlék : mészkövek, kesermészle (Bilter-Kalk) mészszi- vag (Kalk-Tuff); olykor még a kén is. Kitűnő példája ennek csehországi Károlyfüreden az ismert örvénykő (Sprudelstein) képződése. Sl. Fiilöpön, Toscánában, több meleg forrásból lerakodott, mintegy mórföldnyire terjedő, és néhol 40 — 50 lábnyi vastag mészkötelep (Travertin) látható. Ugyanitt egy mészenydús, mintegy 12 lábnyi magas zuhany, ahhoz készített alakmintákba felfogatván, pár hét alatt a legszebb fehér dombormüveket állítja elé. Island szigetén a földből gyakorta, és sok helyen fölbugyogó hőviz-oszlopok (az úgy nevezett Geyserek) sokszor vastag és terjedelmes kovagréteget alkotnak. Ha a viz és föld közös működéséhez még azonkívül nagyobb mennyiségű feloszlásnak indult szer- vűletek is járulnak, ezek által a képződési menet igen elősegítetik, és különösen vaséleg tartalmú üledékek, minők: gyepvasérc, rétére, mocsárérc, vasbabérc sat. jőnek létre, minőket zsomb-lápos, mocsáros helyeken olykor nagyobb tavak medreiben is, főként hazánk áldásdus síkjain, az alföldön, nagy mennyiségben találhatunk. A viz leggyakoribb levervényei azonban a sótartalmú üledékek, különösen az úgynevezett székföld, főként oly vidékeken, melyek a tenger szintjén alul és folyók közelében feküsznek, s igy gyakoribb áradatoknak vannak kitéve, mint a Duna és Tisza közti sikolt. Sőt némely tájon a viz tiszta konyhasóréteget képez. Példák erre: az Elton tava Astrachan és Saratow között, úgy az egyiptomi szikeny tartalmú mocsárok. Ilyen és hasonló a viz alkotó működése nagyban és kicsinyben. De sokkal fontosabb az, mit rombölólag eszközöl. Hányszor változtatják a folyamok medreiket, ez által a tért, melyen keresztül haladnak, egészen más alakba öltve — köztudomású dolog. Legfeltűnőbb példája ennek korunkban a Niagara zuhany. Itt, mint utazók állítják, egy percben mintegy 500,000 tonna viz rohan alá iszonyú sebességgel 140—1 50 iábbnyi magasból- Ennek azon következménye van, hogy a mészszikla,mely fölött elvonul, időszakonként szembetünőleg fogyatkozik. Miként mérések bizonyítják, pár évszázad óta esése már nagyon sokat vesztett magasságából, és talán újra századok múlva annyira alásiilyed, hogy utoljára folyása az általa képzett Erie tó fölszinévcl lesz egyenlővé, ez által folyammá alakul, s a nagy terjedelmű földet, melyet a most nevezett tó föd, fölszabadít ja ősi vizleplétől. Tapasztalás bizonyítja, hogy számos vizfödte síkok, völgyek, lapályok idővel hasonló tünemények következtében száradtak ki. Ily jelenségek főként az Alpok között gyakoriak. A tenger apály s dagadály, földrengéselőidézte hevesebb zajongások, erősebb áradatok, vagy zivatar okozta huilámzatok következtében gyakorta nagyobb partrészeket, olykor egész sziklatömegeket szakaszt el a száraztól, s azt romboló hatalmával messze ragadva, távol helyeken telepíti le. Ily elszakadt partrészek idővel szétmállván, az úgynevezett torohányokat (Conglomerate) képezik. Ha ily esetekben a partréteg homokkőzet, nagyobb huilámzatok, a viharoktól űzetve, e fövény- hílmazokat (Dűne) a száraz földre ragadják, s gyakran terjedelmes rónákat, termékeny földeket, sőt városokat, falvakat boriinak el. % így vonult be a fövénytorlat bretagnei Saint-Poí de Leon közelében 1666-ban, mintegy 6 órányi távolságra, és az egész vidéket magas iszaptengorrel özönlé el, melyből most csak egyes tornyok s kémények csúcsai látszanak ki. Hasonló módon keletkezett a lybiai roppant homokpnszta. — 20 —
