Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1858
18 Nevezetes még a mexikói Orizaba tűzhányónak, sziklaszakadósok következtében kitágult tölcsére. A részint működő, részint kialudtaknak tekinthető vulkánok, égalj különbség nélkül, majd az egész földön elvannak terjedve. A természettudósok eddid mintegy 225-öt számláltak meg, a kialudfakat ide nem értve. Ezek közöl 70 a continenseken, 155 szigeteken létezik. Az elsők közöl 53 Amerikára, 15 Ázsiára, 1 Erupórára, és 1 — 2 Afrika eddig ismert tartományaira esik, a szigetbeliek legnagyobb része a sundai (különösen Java), és molukkai, továbbá aleuti és curili szigeten van. Mily fontos szerepet játszottak a földrengések, és vulkánok a földtörténelem fönebb leirt korszakában, az eléadattakból láttuk. De azok a későbbi, úgy szinte a jelenkorban is idéznek még elé kisebb, és most már jelentéktelenebb változásokat a föld kérgén. 1538-ban egy éjjel kiemelkedett a Monte-Nuovo tűzhányó Puzzuoli mellett; 1730-ban a canári szigetek egyikén (Lanzerotte) magas harangalaku trachyt hegyek nyúltak föl. 1 7 59. September 29-ikén Mexikóban messzeterjedő rónaság közepén a Jorullo tűzhányó mintegy 1600 lábnyi magasságra nyomult fel. 1831. júliusban vulkáni működés következtében emelkedett ki a tengerből a siciliai parton fekvő Sciacca város és Pantellaria sziget között, Ferdinandea szigete; de minthogy csak lazán összefüggő iszap és hamulömegből állt, a tenger elmosta, s ugyanazon év december havában már alig látszott ki. Nem csekély nevezetességű azon vulkáni tünemény, mely 1539-ben lángoló kitörés következtében a Magdolnaáradat közelében fekvő, mintegy 11A mfldnyire a tengerbe nyúló Galera-Zamba félszigetet a száraztól elszakasztá. E vulkán 1848. October havában erős földrengéssel újra kitört, működése több napig tartott, és meszsze vidéken látható vala. Azóta a Galera-bambát mintegy 40—50 apróbb vulkán- csoport környezi. Hazánkat földrengés körülbelül minden évtizedben szokta meglátogatni, de nagyobb szerencsétlenséget nem igen idéz elé. Mfiküdö vulkanaink nincsenek; de tudományos vizsgálatok kiderítették, hogy kialudt tűzhányóink léteznek. Ilyeneket láthatni Hegyalján Tokajtól Eperjesig, és a Falaton vidékén. Zólyom közelében a kalinkai kénbánya, és Erdélyben az úgynevezett Büdöshegy szinte kialudt tűzhányóknak tartatnak. ny s ezekhez hasonló számtalan korábbi, későbbi természeti jelenségek,, valamint a föld fejlődésében fontos tényezökiil állanak, úgy annak mikénti alakulása, szóval történelme megállapításában a tudománynak fontos, és lényeges fel világításokat nyújtottak ! VII. Elvégre az elemek oly roppant csatái, s ezek után a képződményeknek némileg beállt csendes folyamatával elérkezett a nagy pillanat, midőn az Ur szólt: Alkossunk embert a mi képünkre, és hasonlatosságunkra, és uralkodjék a tengerek halain, és az égi madarakon, és oktalanállatokon, és az egész földön, és minden csúszó mászszó állaton, mely mozog a földön. (I. 26.) Föltűnt tehát a földön a teremtés fő remeke — az ember! A természettudósok az ember megjelenésével uj korszakot nyitnak meg: a földtörténelem jelenét, miután bolygónk e kor kezdetén már annyira volt fejlődve, hogy belzöme ez időtől mostanig gyérebb, és már mintegy megszűntnek tekinthetett vulkáni működések által csak alig észrevehctőleg változott. E korszak rétegeit tehát ezentúl az akadálytalanabb, s igy hatalmasabb neptuni- vagy vizképződ- mények föllépése jellemzi. Tudjuk, hogy a viz folyalakú részecsei legkissebb űrt képesek elfoglalni; mig ellenben a szilárdabb anyagoknak engednek. De valamint igy, úgy akkor midőn a hő- vagy fagyfokok hatalma által gőzzé vagy jéggé változván, kiterjed, a föld rétegeinek átalakítására nem kevés befolyással van.
